A szántás nélküli művelés másik előfeltétele a búzafajták toxikus gombákkal szembeni ellenállóságának lényeges növelése, mert ilyen esetben a talajon maradt kukoricaszár-maradvány negatív toxikus hatása lényegesen csökken, és megfelelő növényvédelemmel ez a probléma kezelhető. Nem mellőzhető a szárazságtűrőbb fajták kiemelt alkalmazása, ez is sokat segíthet. A kukoricakísérletemben 2022-ben Kiszomboron volt olyan hibrid, amelyik a 30 növényes sorból mindössze egy csövet adott, 3-4 másik pedig 10-12 normál mérethez közelit, 8-10 részlegesen termékenyült 15-20 szemet adó cső mellett (ábra). Normál esetben mindkettő könnyedén hozta a 15-16 tonnát.

Összességében a jó szerkezetű talajok művelése sokkal olcsóbb a lazítással együtt is, és eredményesebb, ez viszont csak egy teljes talajművelési reformmal valósítható meg. Vagyis korszerű talajművelés nélkül a talajok víztároló képességének problémája nem kezelhető. Ha a jelenlegi 4,6 köbkilométer fele megmaradna, az már igen nagy eredmény lenne, egyben nem folyna ki az országból.

Ellenálló hibrid, hibátlan talajművelés

Az alapelveken túl a szöveg kevés konkrétumot tartalmaz. Csak a két tájegység adatai 12-16 köbkilométer vízhiányt mutatnak. Ha ehhez a többi alföldi területet is hozzátesszük, ez a mennyiség elérheti az évi 30-40 köbkilométert is. A Tisza a szerb határnál évente 25 köbkilométer vizet enged ki, vagyis a Tisza összes vizének benntartása sem oldja meg egyszerre a problémát. Ez egyben a helyzet drámáját is jelenti. Ugyanez a Dunánál 60 köbkilométer körül van, tehát innen évente legalább 10 milliárdot át kellene irányítani a Tisza medrébe, de még ez sem ellensúlyozná az igényt. Mint később látni fogjuk, ez nem biztos, hogy így van.

Szakirodalmi közhely, hogy a száraz meleg és forró időjárásnak a toxinszennyezés megsokszorozódása is a következménye. Ezért a szárazsággal és aflatoxinnal szemben ellenállóbb hibridek a hibátlan talajműveléssel az egyébként sok kárt okozó éghajlatváltozás hatását is lényegesen mérsékelni képesek. Ez, ha nem is az aflatoxinra, de a többi gabonára is érvényes. Vagyis van egy masszív növénynemesítési és fajtaminősítési feladat is, ennek metodikája készen van, gyakorlati eredményei is vannak. Ez a válasz a százmilliárdos kérdésre.

A vízhiány okozta veszteség

Azt gondolom, hogy a vízhiány okozta veszteséget kétfelé kell venni. Az egyik, hogy az aszályos években a kevés, 300 milliméter csapadékhoz még legalább 200-300 millimétert pótolni kell. Jobb években ennek fele vagy kevesebb is elég, vagyis, ha csak ennyi a hiány, akkor 4-6 köbkilométer pótlása elegendőnek látszik, ami 2,5-3 balatonnyi víztömeget jelent. A kukorica vízigényének maximuma július-augusztus, de mivel a csődifferenciálódás valamikor június közepére esik, ilyenkor a szárazság miatt már öntözni kell, hogy a termést maximalizáljuk, de lehet, hogy 20-30 milliméter kelesztő öntözésre aszályos tavaszon is szükség lehet (ilyen volt az idei év). A jó talajművelés másfél Balaton mennyiségű víztöbblet talajban történő tárolását oldhatja meg.