0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 25.

A vízgazdálkodás reformja

A vízgazdálkodás a mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb feltétele. Nagyon erősen befolyásolja maga a növénytermesztés, a talaj vízgazdálkodásának alakulása, a növények szárazságtűrése, a növénybetegségek jelenléte vagy hiánya.

Ennek megoldása már nem a barkácsolás kategóriájába tartozik, hanem egy nemzeti agrárfejlesztési program kell hozzá, amely a teljes termelési vertikum reformjának egyik legfontosabb elemére, a vízgazdálkodás teljes modernizálására fókuszál. Szerzőnk a lapunk 16. számában megjelent cikk nyomán a Debreceni deklaráció kérdéseihez küldött megjegyzést.

Nem kell mindenben az államra várni, van egy sor megoldás, ami nem kerül sok pénzbe, de már kisebb területen is hatékony. Szerencsére a magyar vízügy van annyira fejlett, hogy ennek megoldása nem jelent nagy problémát, viszont ki kellene dolgozni azokat az ajánlásokat, amelyek vízügyi szakemberek szaktanácsa segítségével, megfelelő szakmai szinten készülnek el és üzemeltethetők. Ahhoz, hogy ez eredményt hozzon, a teljes gabonatermelési rendszert át kell értékelni.

öntözés növénytermesztés víz
Illusztráció

Talajművelési reform szükséges

A beszámoló talán az egyik legjobb összefoglaló, amit az elmúlt években olvastam. Az adatai elképesztőek.

Az a tény, hogy a 7,9 köbkilométer hazai csapadékból 4,6 köbkilométer elfolyik, önmagában ka­taszt­rófa. Ez egyrészt következménye a belvízelvezetésnek, de a felhőszakadások vizének nagy része, mintegy kétharmada is elfolyik, alig szivárog le valamennyi a talajba.

Szeretném hangsúlyozni, hogy ez talajművelési hiba is. Ha a talajok tömődöttek, rossz a vízfelvevő képességük, akkor ennek javítása életmentő lehet. Ezen a problémán nem segít a szántásos talajművelés teljes vagy részleges mellőzése, hiszen ezeket a rétegeket nem tudjuk áttörni. Ezekben a talajokban jórészt nincs talajélet, így a táp­anyagfelvétel is korlátozott, és a talajnak jobbára csak támasztó szerepe marad, holott ez a talajok termékenységének, a tápanyag- és a vízgazdálkodás alapvető feltétele. Ezért a mélylazítás elengedhetetlen a helyzet javításához. Láttam ilyen kukoricatáblákat Boros Imre birtokán Érsekújvár mellett (Brányi Árpád vállalkozó közreműködésével), ahol ezt évente elvégezték. Az eredmény 15-16 tonna kukorica lett a szomszéd ugyanilyen adottságú talajok hagyományos művelése melletti 10 tonna körüli átlagaival szemben. Nyilván ez a plusz nem általánosítható, eltérőek a talajok, a termőréteg vastagsága is változó. Ezt az eljárást külföldön több százezer hektáron alkalmazzák, vagyis van elegendő adat a hatásosságra. Az így kezelt talajon a kukorica két héttel később ért be. A talaj­élet folyamatos volt, így a tápanyagellátás is.

Amikor rákérdeztünk, nem túl drága-e a talajművelés, akkor azt mondta a gazda, hogy az első az nagyon, a későbbiek már nem, sőt, ha a talaj szerkezete megjavult, és a méteres kihegyezett vasrúd könnyedén lemegy 60 centire, akkor el is hagyható az évenkénti lazítás.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: