Gondoljuk újra a technológiát
A klímaváltozás zömmel emberi tevékenység következménye, és abból is nagy részt képvisel a mezőgazdaság a nagyüzemi gazdálkodás során bekövetkezett talajrombolás, humuszveszteség miatt. A talaj szerves anyagai rengeteg szén-dioxidot tudnak megkötni, ha nem tesszük tönkre azokat.
Az idén tavasszal gyakori volt az erős szél, amikor nem lehet permetezni, de szokatlan időben érkező jégeső is bekövetkezhet, a napégés pedig már régóta károsítja a növényeket is.
Érdemes tehát betakarni a gyümölcsöskerteket jégvédő és árnyékoló hálóval. Ez drága beruházás, de csökkenti a termelési kockázatot. Az öntözés elengedhetetlen a gyümölcsösökben, mellette lombtrágyázásra is fel kell készülni, mert azzal lehet gyorsan helyrebillenteni a valamilyen stresszhatástól felborult növényi anyagcserét. A 2022-es aszály hatásai máig érzékelhetők az ültetvényekben, ágszáradás, fapusztulás a hosszú távú következménye. A szaktanácsadó 20%-os fapusztulást is látott.
Nemcsak a fagypont alatti hőmérséklet a veszélyes, hanem a 0-1 °C is, amikor „csak” megfáznak a növények, és a gyümölcs érés előtt lehullik, figyelmeztetett Kaponyás Ilona. A lombtrágyázásnak a fagyvédelemben is van szerepe: a várható lehűlés előtt sókkal lehet töményebbé tenni a sejtnedvet, a fagy után pedig aminosavakkal, fehérjékkel próbáljuk támogatni a regenerálódást.
Biostimulátorokkal 5-7%-os termésnövekedést lehet elérni általában, intenzív termesztésben érdemes alkalmazni azokat. Sajnos az árbevétellel nem lehet ilyen megnyugtatóan számolni, mert a piaci árak össze-vissza mozognak. Érdemes átgondolni a telepítés és a metszés idejét a változó klímában. Az is érdekes kérdés, hogy milyen magasra neveljük a fákat, de mindezt komplex rendszerként kell összeállítani a teljes technológiában.
Biológiai módszereket és készítményeket kell bevonni a technológiába. Végül azt javasolta a szaktanácsadó, hogy tartsanak szorosabb kapcsolatot egymással a gazdálkodók és együtt tanulják az új módszereket.
Olvadásig kell öntözni
Az öntözés tudatos tevékenység, szögezte le előadása elején Fotyék Tibor, a Poliext Kft. munkatársa. A két legsúlyosabbként számon tartott veszély, az aszály és a fagy ellen lehet eredményesen védekezni a segítségével, nem csoda, hogy az utóbbi években megugrott az igény az öntözésre. A magyar gyártó már az öntözéstechnika minden ágában a termesztők rendelkezésére áll, és költséghatékony, víztakarékos megoldásokat kínál.
Évtizedek óta működik fagyvédelmi öntözés Nyugat-Európában és az USA-ban, tehát részleteiben is kidolgozott az eljárás. Nagyon fontos feltétele viszont, hogy legalább 12 órás működéshez elegendő víz álljon rendelkezésre, mert nem szabad abbahagyni az öntözést addig, amíg el nem olvadt az összes jég. Különben a növény környezetéből vonódik el az olvadáshoz szükséges hő, és az is káros. A következő feltétel, hogy az ültetvényt készítsük fel a terhelés elviselésére, vagyis olyan koronaformát alakítsunk ki és úgy metsszük az ültetvényt, hogy az ágak megtartsák a képződött jég súlyát.
A két szélső érték az óránkénti 2,5, illetve 7 milliméter. Mikroszórófejjel vagy sávban öntöző szórófejjel alakítják ki ezeket a rendszereket. Általában már a tulajdonképpeni fagy előtt, 1-2 °C-os hőmérsékletnél be kell indítani az öntözést, és addig folytatni, amíg másnap reggel elolvad a jég.
A korona alatti öntözés is alkalmas fagyvédelemre, de csak mínusz 2-3 °C-os lehűlést lehet ellensúlyozni vele. Ebben az esetben óránként 2,5-3 milliméter vizet adagolnak, és érdemes légkeveréssel kombinálni a módszert, mondta Fotyék Tibor.
