Precíz forgatókönyv

A helyesen felvett és jól értelmezett adatok gyakorlatba történő átültetésének elkötelezettje Kovács Norbert. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatóját ezért a Mezőhegyesen folyó munkáról, és arról kérdezte Pintér Zsolt, milyen pozitív változást hoz egy gazdaság életébe a precíziós gazdálkodás.

mondta Kovács Norbert. Mint hozzátette, mivel árelfogadóak vagyunk, a tej árát nem, a költségeket viszont tudjuk befolyásolni, ezért ők is annak optimalizálására törekszenek. Az adatok elemzését egy erre a feladatra kijelölt szakember végzi, tehát plusz munkaerőigénye van, de megtérül, mert ahogy fogalmazott: „eredményt is hoz a konyhára”.

Az elmúlt évek alatt elérték, hogy a telepi munka 365 napon át precíz forgatókönyv szerint zajlik, a nap 24 órájában szigorú menetrend szerint minden ugyanakkor történik. Ezt a finomhangolást is az adatokra alapozva végezték el. – Ennek egyik legfontosabb eleme a műszakváltások szervezése, az új műszak úgy kezd, hogy a robotból megkapja a leválogatott tehenek listáját, ismertette a vezérigazgató, hogy nem azzal kezdik a munkát a dolgozók, amivel korábban a fél műszak eltelt, hogy „mit is kéne csinálni”, melyik tehenet kell megkeresni. Mára ezt a munkát szisztematikusan összehangolták. Használnak takarmány-visszatoló robotot, amit bár sokáig „tanultak”, de ma már óriási segítséget jelent. Korábban a sűrű feltolás miatt újra és újra felkeltek a tehenek, kevesebbet pihentek, így kevesebbet kérődztek is. Hónapról hónapra elemezték az adatokat, amikből még a jelenleg rendelkezésre állókhoz képest is többre volna szükségük, jelentette ki a vezérigazgató, utalva az ajánlott „étlapokra”, mert szerinte még azoknál is mélyebbre kell menni.

Azt ugyanis más adatokból tudni lehet, hogy mennyi időt tölt a tehén az etetőasztalnál, de azt nem, hogy mennyi takarmányt eszik meg. Ezt 3D modellezéssel próbálják kiszámolni, mert ahogy Kovács Norbert fogalmazott, ennek eredménye alapján határozható meg, hogy melyik tehén a jó tehén. Akadémikus a kérdés: az-e, amelyik egységnyi takarmányból 20 kilogramm tejet állít elő, vagy amelyik 60-at.

– Ez egy olyan projekt, aminek az elején talán már túl vagyunk, konkrét méréseink, adataink vannak, amik alapján meg tudjuk határozni, hogy egy adott tehén termelése hol kellene tartson. A megoldandó feladat nem kevés: az etetőasztal soha nem lehet üres, de ne is legyen túletetve az állat, egyébként pedig akkor legyen etetve, amikor kell, és ne akkor, amikor az etetős odaér. Szeretnénk minimalizálni az emberi faktort, ezért megyünk az adatok irányába, mondta végül Kovács Norbert.

Az eseményen részt vett az egyesült államokbeli John Cook állatorvos, aki 2018 óta tagja a World Wide Sires Global Daily Solution nevű szakértői csapatának. Az USA tehenészeteinek működését minősítő legfontosabb mutatókról szólva elmondta, erre ők a vemhesülési arányt, illetve a szomatikus sejtszámot használják.

– A vemhesülési arány megmutatja, milyen a szaporodásbiológiai programja egy adott tehenészeti telepnek, hogyan működik, és hogy nyereségessége hogyan alakul majd a jövőben, ismertette John Cook az általuk használt paramétereket. Ehhez a nyereségességhez alapvetőnek nevezte a jó szaporodásbiológiai helyzetet és azt, hogy a laktációs görbe csúcsa a lehető legmagasabban legyen. Tapasztalatai szerint 30 százalékos vemhesülési aránnyal maximalizálható a tejhozam. Mint mondta, függetlenül attól, hogy alakul a takarmányok, a tej ára, ha a vemhesülési arányt maximalizáljuk, akkor mindig biztosak lehetünk benne, hogy a lehető legnagyobb profitot tudjuk a teheneinkből kihozni. Természetesen a vemhesülési arány nagymértékben függ a tehenek egészségügyi állapotától. Ezért kell nagy figyelmet fordítani a szomatikus sejtszámra, mert az csak akkor alacsony, ha egészséges az állomány, és csak az egészséges állomány produkál megfelelő vemhesülési arányt. Ezzel a kör bezárult.