0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 25.

Akiktől érdemes tanulni

A környezeti lábnyom számítás és tervezés, illetve az adatvezérelt tejtermelés után az adatfeldolgozás, tehénkomfort és szemléletváltás is terítékre került az Axiál Gyakorlati Akadémián.

Lapunk utóbbi két számában már tudósítottunk az Axiál Gyakorlati Akadémián elhangzottakról. Beszámoltunk azokról az előadásokról, amelyek a környezeti lábnyom számításáról és tervezéséről (itt találja), illetve az adatvezérelt tejtermelésről szóltak (ezen a linken olvashatja). Ezúttal egy panelbeszélgetés összefoglalójával folytatjuk, aminek bár az adatfeldolgozás, tehénkomfort és szemléletváltás voltak a meghívóban szereplő kulcsszavai, a résztvevők azonban nem hagyták szó nélkül az említett előadásokban elhangzottakat sem. tehén

A beszélgetés résztvevői közül dr. Orosz Szilviától, az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. takarmányanalitikai laboratóriumának igazgatójától, a MATE címzetes egyetemi docensétől elsősorban arra a kérdésre várt választ Pintér Zsolt, az AXIÁL Kft. ügyvezetője, hogy az állandósulni látszó időjárási szélsőségek között mivel lehet pótolni vagy kiegészíteni a tömegtakarmányokat, mik lehetnek a helyettesítő alternatívák.

Illusztráció

ÜHG vs. Rostemészthetőség

Válaszában a szakember mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt 10 évben a hazai tömegtakarmány-előállítás olyan mértékben fejlődött, ahogy egyik európai országban sem.

– A lehetőségek és a megoldások ott vannak a kezünkben, csak tanulni, figyelni kell, hogy a vetőmag-forgalmazók milyen új alternatív hibrideket/fajtákat kínálnak a már ismert, korszerű tömegtakarmány-típusokra,

mondta Orosz Szilvia, aki ezúttal az erősen kifogásolható lucernaszilázsokra, -szenázsokra is felhívta a figyelmet. Ezek a közepes minőségű takarmányok nem valók 10-11 ezer liter tejet termelő teheneknek, mint mondta, újra kell pozícionálni a lucernát, vagy jobb minőségben kell előállítani. A lucernaszilázsok 65 százaléka nem éri el az USA-ban tehénnek adható minőséget, így ha nem tudjuk javítani a minőséget, akkor az őszi vetésű, tavaszi betakarítású rozsnak, olaszperjének, Festuloliumoknak egyre nagyobb lesz a jelentősége. Ha pedig valahol kevés lett a rozs, mert a meleg miatt túl hamar szárba szökkent, vészhelyzeti takarmányokat kell keresni. Ilyen lehet a cirok, a szudánifű, a mohar. Utóbbi például, nagyon fiatalon betakarítva, bár mennyiséget nem, de az olasz perjéhez hasonló minőséget tud adni.

Orosz Szilvia reflektált a környezeti lábnyom számításáról és tervezéséről szóló előadásra is. Hiányolja ugyanis, hogy a korai betakarítású tömegtakarmányokkal kapcsolatban senki nem veszi figyelembe a javuló emészthetőséget. – Már 15-20 éve ismerem ezt a témát, és ugyanennyi ideje vagyok felháborodva azon, hogy takarmánykiegészítőkkel akarjuk elérni a 20-30 százalékos ökológiailábnyom-csökkentést.

Senki nem beszél arról, hogy a rostemészthetőség 4-5 százalékos növelése milyen mértékben csökkenti a metánképződést. Ha ugyanis egy tehén 7 kiló rostot eszik meg egy nap, akkor ezer tehén 7 tonna rostot eszik meg az év 365 napján.

Ismerek olyan telepet, ahol 5 százalékkal javítottak a nagytejűek csoportjában a rostemészthetőségen. Ez miért nincs benne ezekben a számításokban? – tette fel a kérdést Orosz Szilvia, aki szerint ez az arány sokkal nagyobb javulást jelent, mint ami takarmánykiegészítőkkel elérhető. – Ha majd adnak kedvezményes bankhitelt az ökológiai lányom csökkentésére irányuló fejlesztésekre, akkor miért ne kaphatna kedvezményes hitelt az a tejtermelő, aki vállalja, hogy 15 kiló rozsszilázst etet minden nap minden termelő tehenével, és ezzel az ökológiai lábnyom mellett még a termelés hatékonyságát is javítja? – zárta egy újabb kérdéssel hozzászólását Orosz Szilvia.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: