0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 3.

A martonvásári növénynemesítés „minőségi” ünneplése

A martonvásári HUN-REN ATK Mezőgazdasági Intézet idén ünnepli megalapításának 75. évfordulóját. Az intézet 1949 óta áll a magyar gabonatermesztők szolgálatában,

Mv Szikra, Mv Jutas

A tavaly elismert legújabb két „testvérfajta”, az Mv Szikra és az Mv Jutas a jó, prémiumszintet is elérni képes, minőségi mutatók mellé, kimagasló terméspotenciállal és betegség-ellenállósággal rendelkezik, így nem véletlen, hogy a 2023. évi 6 termőhelyes tájtörzskísérletünkben is e két őszi búzafajta végzett az élen. A korai érésű Mv Szikra termőképességével már 2 százalékos előrehaladást tudott felmutatni az Mv Nádor standard fajtához képest a hároméves állami fajtakísérletekben, ahol 8 t/ha feletti szemtermést ért el. Nemcsak kimagasló átlagos hektoliter-tömege (81 kg/hl), hanem tészta-reológiai tulajdonságai alapján is, a fajta a prémiumkategóriába tartozik: farinográf minőségi csoportja A2, extenzográfos energia értéke 100 (R/E=4,8). Betegség-rezisztenciája kiemelkedő: lisztharmat, levélrozsda, szárrozsda, levélfoltosság kórokozóival szemben is ellenálló fajta. Emellett, jó termésstabilitásában is megmutatkozó, kiemelkedő tápanyaghasznosító-képességgel rendel­kezik, ami biztosíthatja alacsonyabb inputszint melletti – beleértve az ökológiai gazdálkodást is – termesztésének jövedelmezőségét is.

A középérésű, alacsonyabb szárú Mv Jutas őszi búzafajta technológiai minőségét tekintve előzi meg testvérét, az Mv Szikrát, miközben szintén 8 t/ha közeli (az Mv Nádorral szinte azonos) átlagos termést adott a NÉBIH kísérleteiben.

Nedvessikér-tartalma az állami fajtakísérletekben és saját méréseink alapján átlagosan 31 százalék, fehérjetartalma 13,5 százalék, mely értékek egy intenzívebb N-tápanyag-utánpótlás mellett prémiumszintre növelhetők. Mindemellett, prémium minőségi szintet képvisel a legtöbb reológiai mérőszáma (farinográf csoportja A1, extenzográfos értéke 139, alveográfos W értéke 370). Az Mv Szikrához hasonlóan, stabilan jó reo­lógiai tulajdonságait és kiemelkedő betegség-ellenállóságát egyik szülőjétől, az Mv Ménrót fajtától örökölte. Joggal és bizakodással várhatjuk tehát, hogy 2024-től kezdődően a mérvadó országos kisparcellás posztregisztrációs kísérletekben (GOSZ-VSZT-NAK, sőt az öko­lógiai ÖMKi-VSZT-NÉBIH hálózatban is) hasonlóan jól fog szerepelni e két „testvérfajta”, majd a közeljövőben a vetőmagpiacon is megjelenni.

martonvásári bemutató parcella
Mv Seuso bemutató parcellája
Fotó: Mayer Mariann

Díjvárományosok

Természetesen a malmi búza szortimentünkben is nagy hangsúlyt fektetünk az euró­pai kihívásokat teljesítő, az évjárathatásnak ellenálló, jó malmi minőség elérésére, mint például az egyik legígéretesebb, piacon lévő őszi búzafajtánk, az Mv Seuso esetében, mely a rekordközeli termőképessége mellett szintén hordozza az egyik szülőjének, az Mv Kolonak az előnyös technológiai minőségi tulajdonságait.Látható tehát, hogy az elmúlt évtizedre jellemző, megbízható és jó malmi minőséget adó, bőtermő őszi búzáink (mint az Agrár Innovációs Díjjal kitüntetett Mv Nádor, Mv Nemere és Mv Ménrót „zászlóshajó” fajtáink) uralta martonvásári portfólióban fokozatosan megjelenik egyre több, prémium minőség elérését is biztosítani képes, kiváló technológiai minőségi tulajdonságokkal rendelkező, versenyképes termést adó fajta.

Új fajtáink jövőjéről a búzatermesztő gazdák – és a döntéseiket mozgató piaci folyamatok – fognak elsősorban ítéletet hozni, miszerint továbbra is maradnak az eddigi „réspiaci” szegmensben vagy – meghallva a globális és hazai prognózisok ajánlásait – hasonlóan sikeres hódítóútra indulnak, mint elődeik, és a következő Agrár Innovációs Díj várományosai lehetnek.

A martonvásári búzanemesítők és a fém­zárolt vetőmagokat értékesítő Elitmag Kft. munkatársai ez utóbbi mellett kötelezték el magukat, és mindent megtesznek azért, hogy a gazdákkal megismertessék az új generációs Mv fajták előnyeit, a használatukkal elérhető biztonságosabb és sikeresebb búzatermesztés jövőképét.

Dr. Mikó Péter
HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont
Mezőgazdasági Intézet

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság