Az almaalany-nemesítési programokat mind Európában, mind világszinten felsorolta az előadó. Ezek száma jóval kevesebb, mint a nemes fajtáké.

Nagyon intenzív az USA-ban az NC-140 alanykutatási program, sok résztvevőt bevonva, változatos talajviszonyok között, sok éven keresztül vizsgálják az alanyfajták termesztési értékeit. Európában az Eufrin (európai gyümölcskutatási intézetek hálózata) koordinál hasonló munkát: jelenleg húsz helyen, különböző ökológiai körülmények között végeznek összehangolt vizsgálatokat, s ezekben részt vesznek a legnagyobb szaporító vállalkozások is (a francia Dalival és a spanyol Agromillora). E programhoz keresnek minden országból új csatlakozókat, nagyon fontos az alanyfajta-értékelési hálózat bővítése.

A Laimburg kutatóintézetben 1994 óta vannak alanyvizsgálatok, hetven fajtát értékeltek már. Dél-Tirolban az M9 almaalany részesedése jelenleg majdnem 98%-os, de ismerik a problémáit, keresik az utódját. Hét évre tervezett alanykísérleteket állítottak be multi-leader és karcsú orsó koronaformákon, Gala és Golden Delicious nemes fajtákkal, 220 és 700 méter tengerszint feletti magasságok között, különböző termőhelyeken.

Gyorsan terjednek

Az előadó az európai szakértőkkel egyetértésben hangsúlyozta a sok helyen, folyamatosan, minél több évjáratban végzett értékelések, megfigyelések és az eredmények megosztásának szükségességét.

A Geneva® alanysorozat fajtái tűz­elhalás-, fitoftóra-, vértetű-ellenállóak, újratelepítésekben jól szerepelnek, növekedési erélyben az M27-től az MM106-ig terjedő teljes skálát lefedik. A program nagyon sikeres, becsléseik szerint világszerte már 70 millió körül jár a Geneva® alanyú almafák száma az ültetvényekben. A Geneva® elnevezés regisztrált márkanév lett. A világban sokfelé terjednek, szerepelnek a nagyobb európai faiskolák kínálatában is. Mikroszaporításuk is megoldott, Európában licenc alapján az Agromillora végzi.

A Geneva® sorozat születése

Gennaro Fazio az USDA és a Cornell Egyetem (USA) nemesítési programját ismertetve szintén kiemelte az alany központi szerepét. A Geneva® sorozat alanyfajtái az 1980-as évek óta folyamatosan zajló nemesítési programból származnak, és ennek a fejlesztésnek is az adta az ösztönzést, hogy az M9 hibáit javítva alternatívát kínáljanak az intenzív ültetvények fenntartói számára. A kezdeteknél és a későbbi fejlesztési fázisokban is alapvető volt Terence Robinson alkalmazott növényélettannal foglalkozó kutató munkássága és persze a rendkívül széles, összehangolt csapatmunka.

A nemesítés hozzávetőleg harminc­éves folyamat, az előadó betekintést adott a részletekbe. Az első keresztezésekhez a világ különböző részeiről begyűjtött, széles genetikai anyagot használtak, majd a hibridmagoncok értékelését a kórokozó-rezisztenciával kezdték. Mesterséges fertőzések után választották ki a fitoftórának, tűzelhalásnak ellenállókat. Ma már modern, markeralapú szelekció is segíti a rezisztens típusok kiválasztását. Ezután a faiskolai szaporíthatóság kisparcellás vizsgálata következett, figyelték a bujtványtelepen a fejlődést, hozamot, gyökeresedési képességet, majd a belőlük létesített oltványiskolában sok nemes fajtával szemezve, felvették a szaporítási szempontból fontos tulajdonságokat. Ezt követően az oltványok ültetvényben történő értékelése következett: ez 8-12 évig tartó folyamat, nagyon részletes adat-felvételezésekkel. Többek között a fák koronaszerkezetét jellemző értékeket, a növekedési erélyt, a sarjadzási hajlamot is felvételezik, a területi adatrögzítéshez ma már applikációkat használnak. A koronaszerkezetre az alanyoknak erős hatásuk van, ezt fotókon dokumentálják. A sarjképző hajlam érdekes tulajdonság: a faiskola számára előnyös, ha minél nagyobb, de ez a gyümölcstermesztőknek gondot okoz.