Mindkettő kifejezetten globális áttekintést adott, a szervezőknek sikerült jó párat meghívni a szakterületek legnevesebb nemzetközi szakértői közül előadónak. A prezentációk többségét angolul tartották, olasz szinkrontolmácsolással.

Külön részt tartottak fenn a fűszerek és fűszernövények kiállításnak, bemutatták az egészségközpontú élelmiszereket és a szakterületi innováció eredményeit; biológiai megoldásokat sorakoztattak fel termesztéstechnológiában, növényvédelemben, növénytáplálásban; a „vörös bolygó” (The Red Planet) szekció bemutatói és témái a paradicsom- értékláncot fogták át. Technológiai bemutató volt az Acqua Campus, aminek a fenntartható mezőgazdasági, kertészeti vízgazdálkodás, öntözés volt a témája, és külön részleg foglalkozott az agrovoltaikus rendszerekkel, technológiákkal.

A márkák (brandek) szerepe úgy tűnik, egyre nagyobb. Például a dél-tiroli gyümölcstermelői szövetségek (VOG, Assomela) árukínálatában már hetvennél tart a klubfajta rendszerben termelt és forgalmazott almafajták száma, amelyek 25%-ban részesednek a termesztésből.

A világ minden sarkából

A nemzetközi alanyszimpóziumot a Plant Nursery Area területén, azaz a szaporítóanyagokkal, gyümölcs- és szőlőiskolai termeléssel foglalkozó tematikus kiállítási részben szervezték meg, háromnapos volt és négy panelből állt. Az alma, a körte, a csonthéjasok és a citrusfélék alanyainál történt fejlesztéseket, valamint a fajtaoltalom, fajtahasználat és a szaporítóanyag-certifikációs rendszer aktualitásait tekintették át. Az utóbbi témában az előző évhez hasonlóan idén is nagy hangsúlyt kaptak azok a fejlesztések, amelyeket az olasz gyümölcs- és faiskolai ágazati szervezet, a CIVI Italia és az olasz szakigazgatási szervek koordinációjával az ottani faiskolai szektor versenyképességének növelése érdekében valósítottak meg. A tavaly már részletesen bemutatott QVI certifikációs rendszer az Európai Unió követelményeinél szigorúbb és részletesebb előállítási és vizsgálati szabályokat vezetett be, és ennek az az eredménye, hogy a faiskolai anyagok fel tudják venni a versenyt a nemzetközi piacon is a legjobbak közé sorolt francia, spanyol és holland termékekkel.

A rendezvény egyik fő szervezője, Stefano Lugli (Bolognai Egyetem) szerint elsősorban az alany befolyásolja az ültetvények alkalmazkodóképességét a változó, egyre nagyobb szélsőségeket előidéző klímához, környezethez. Az alany és az általa meghatározott gyökérrendszer ültetvényeink „szíve és elméje”. Az új, intenzív termesztési rendszerek kapcsán is egyre erősebben kell gondolkodnunk a fenntarthatósági szempontokon, és itt az alanyokban, azok genetikai innovációjában rejlenek a nagyobb lehetőségek. Ezért az alanynemesítés, a kutatás-fejlesztés ezen a területen fontosabb és sürgősebb, mint tovább gyarapítani a már – időnként talán túlzottan is – bőséges nemesfajta-választékot.

A gyökérzetet érő stressz

Bevezető előadásában Davide Neri professzor (Polytechnic University Marche, Ancona) a gyökérzet működését befolyásoló élettani, környezeti szempontokról beszélt. Egyre gyakoribbak a degeneratív (hanyatlási, pusztulási) problémák az ültetvényekben, mind biotikus, mind abiotikus okok miatt. Olaszországban és másutt is jó ideje gondok vannak a birs alanyú körteültetvényekkel, a kivinél is gyakori a pusztulás, de riasztó károk fordulnak elő az alma, az őszibarack, a cseresznye és a meggy esetében is. Az ültetvények egyre intenzívebbek, és ez nagy feladatot ró a gyökérrendszerre.

Fontos kutatási terület az élettani alapok, például a fák életciklusa során a gyökér- és hajtásrendszer arányának, a gyökérarchitektúra és a fa generatív és vegetatív folyamatai közötti összefüggésnek a tanulmányozása. Az előadó Franco Zucconi és Brunzini munkáit emelte ki, fontos publikációik jelentek meg ezekben a témákban.