0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Konferencia az almaalanyokról

A 2024-es Macfrut tematikája, kapcsolódó rendezvényei a kertészeti ágazat számára fontos területeket hangsúlyoztak ki. Két nagyszabású nemzetközi tanácskozás zajlott, a csemegeszőlő-szimpózium és a nemzetközi alanyszimpózium.

Ezen értékelések után a legértékesebbnek ítélt anyagokat felszaporítják.

Bujtványtelepen és mikroszaporítással a tételekből nagyobb mennyiséget szaporítanak, aminek során további értékes tapasztalatok szerezhetők a jelöltekről, mert ekkor már félüzemi körülmények között jobban megítélhető például a sarjak minősége.

Ebben a fázisban újra végeznek kórtani teszteket, a biotikus ellenállóság megítéléséhez nagyon fontos, hogy ne hagyatkozzanak csupán a folyamat elején a magoncokkal kapott eredményekre. Ekkor már körülbelül 16 évnél jár a nemesítési munka, és csak ekkor következnek a termőhelyi értékelések. Sok helyre, változatos körülmények közé adják ki a jelölteket. Nélkülözhetetlennek tekintik azokat az adatokat, amiket a termelőktől visszakapnak: a szaporítás hozamáról, az anyag minőségéről, majd a gyümölcsültetvényekben az alanyok viselkedéséről. A gyümölcsminőséggel kapcsolatosan fontosnak tartják a keserűfoltosságra (bitter pit) érzékeny Honeycrisp almafajtánál szerzett tapasztalatokat: erős az alanyhatás, aminek oka a különböző alanyok által befolyásolt tápanyagfelvételi, -szállítási különbség (Ca/K arány).

A már említett sokszereplős, az USA különböző termesztőterületeit átfogó NC-140 alanyfajta-értékelési program jól működik, sokat segít a változatos talajviszonyokhoz legjobban alkalmazkodó, ültetvényekben a legjobb eredményeket adó fajták kiválasztásában. Az előadó hangsúlyozta, hogy a termesztő szemével kell a kutatóknak is látniuk a dolgokat: nem az adatok a legfontosabbak a termelőnek, hanem az, amit a saját ültetvényében, a saját szemével lát, tapasztal.

A folyamat a vírusmentesítéssel (nagyon jó eredményeket kaptak és publikáltak a hőterápia és krioterápia kombinálásával) és certifikációval zárul, ami elengedhetetlen a fajták bevezetéséhez, tömeges felszaporításához.
Macfrut
Gennaro Fazio, Vincent Bus, Mariusz Lewandowski, Felicidade Fernandez és Davide Neri kutatók az almaalany-szekcióban válaszoltak a kérdésekre

Több génre alapozott ellenállóság

Vincent Bus az új-zélandi almaalany-nemesítési programba adott betekintést. A keresztezéstől a fajtáig tartó folyamat náluk is hasonlóan hosszú. Az elejét igyekeznek felgyorsítani genetikai markerek használatával. A károsítókkal szembeni ellenálló képesség elsődleges szempont, törekednek a sokgénes rezisztenciára. Megfigyelték például, hogy a vértetű biotípusok evolúciója gyors, hamar jelennek meg olyan mutációk, amelyek le­küzdik a csak egy gén által meghatározott rezisztenciát.

A terméshatékonyság (yield efficiency) méréséhez használt mérőszámok fejlesztésén is dolgoznak.

A törzskeresztmetszetre alapozott (BCA = branch cross-sectional area) viszonyszám mellett használják, sőt annál jobbnak is tartják a termésmennyiségnek a vízszintes koronavetülethez (CBA = canopy base area) történő viszonyítását.

A tűzelhalás-rezisztencia alapvető követelmény. A magoncokat fertőzött metszőollóval visszacsípik, ezután az érzékenységet az elhalt hajtás hosszának arányában fejezik ki. Az érzékeny M9-nél az Erwinia a befertőzött hajtásokat 100%-ban elpusztítja, az újabb hibridjeiknél ez az érték 1 és 40% között van.

A fánkénti termőképességet az M9 arányában fejezik ki. Elit szelekcióik mindegyikének termőképessége meghaladja az M9-ét.

Még nincs bevezetett, kész fajtájuk a 25 ezer hibridmagonccal indított programból, de a jelöltek már az értékelések előrehaladott fázisában vannak. Új-Zé­landon kívül mind az USA NC-140, mind az európai (Eufrin) programban szerepelnek és Dél-Afrikában is tesztelik őket.

A sok helyen folytatott kísérletek segítenek abban, hogy a fajták abiotikus stressz­tűrő képességéről, termőhelyi alkalmazkodásáról is pontos képet kapjanak. Három-négy új fajta bevezetését tartják valószínűnek a vizsgálatok lezárása után.

Hat brit jelölt

Felicidade Fernandez az Egyesült Királyságból érkezett és az east-mallingi kutatóintézet jelenlegi utódszervezetének (2016 óta NIAB National Institute of Agricultural Botany – Nemzeti Mezőgazdasági Botanikai Intézet) almaalany-nemesítési programját vezeti. A 20. század kezdete óta működő east-mallingi intézet eredményei közismertek, törpítő klón­alanyaik bevezetése nagyon sokat adott az intenzív gyümölcstermesztés számára. Nehéz idők után az utóbbi négy évben újra intenzív a fejlődés az intézetben, újonnan átadott üvegház is segíti a munkát.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: