2008 és 2020 között működött az East Malling alanyklub: ez része volt a kutatási együttműködésnek, amelyben mind a régi, mind az új east-mallingi anyagok értékelését végezték. A fő nemesítési célok náluk is a rezisztencia (ők is használnak mesterséges fertőzést és markeralapú szelekciót), a faiskolai teljesítmény és a széles skálájú törpítő hatás. 2200 magoncból indított anyagukból hat jelöltet választottak ki, ezeknél a bejelentés előtti előzetes vizsgálatoknál tartanak.
Az M9 leváltására alkalmas fajta nagyon jó tulajdonságokkal rendelkezik: hasonló (kb. 10%-kal nagyobb) növekedési erélyűek, 35%-kal magasabb termőképességűek rajta a fák (a kumulatív termést Galiwal és Dalinette almafajtákkal tesztelték az intézetben), az M9-hez hasonló a gyümölcsméret, könnyen szaporítható, az oltási hely kifejezetten sima, a gyökerek jól rögzítik a fákat, kevés sarjat képez az ültetvényben. Az M9-nél lényegesen ellenállóbb fitoftórával, ervíniával szemben, újratelepítésekre ajánlott az eddigi tapasztalatok szerint.
Hidegtűrő lengyel újdonság
Mariusz Lewandowski a lengyel Kertészeti Kutatóintézet (INHORT, Skierniewice) almaalany-nemesítésének témavezetője. Intézetük a törzses fák és a bogyós gyümölcsűek kutatásával is foglalkozik. Az ország területének 60%-át gyenge podzoltalajok jellemzik, a telek kemények és gyakoriak a késő tavaszi fagyok.
2000-ben indult nemesítési programjuk célja az M9-hez hasonló növekedési tulajdonságú, de ellenálló- és alkalmazkodóképességben azt felülmúló alanyfajták létrehozása. Fajtáik a lengyel nemzeti fajtajegyzéken szerepelnek (P 68, PJ 173, PJ 191), ellenállók, jó hidegtűrők és rendelkezésre áll belőlük vírusmentes szaporítóanyag. Az intézet összehasonlító kísérleteiben együttesen vizsgálja őket az angol és az USA-ból származó fajtákkal.
Tenyészedényes kísérletekben, a hajtások mesterséges fertőzésével vizsgálták az Erwinia-ellenállóságot: a legellenállóbbnak a Geneva-16 bizonyult, csak mérsékelten fogékonyak az M 7 és a P 59, fogékonyabbak pedig a P 16, P 68, P 14 és P 60 fajták voltak. A hidegtűrő képességet fagyasztókamrás kezelés (mínusz 12 °C) után szabadföldi iskolában nevelve értékelték, kontrollként Antonówka-magoncot használtak. Ez a hideghatás nem okozott elhalást, de nagy különbségek voltak a növények fejlődésében: a regenerációs képességet a dugványok átmérőjének a vegetációban történt változásával mérték. A P-alanysorozat tagjai az M9 és M26 fajtákhoz képest sokkal jobban regenerálódtak a hideghatás után, és ez a lengyel viszonyok között fontos szempont.
Növekedési erélye az M9 és az M26 közötti, anyatelepen jól szaporítható, jól összefér a nemes fajtákkal, magas termőképességű és intenzívebb, szebb színű gyümölcsöt termő fák nevelhetők rajta, ellenálló képessége jó. Támrendszert igényel, hasonlóan az M9-hez.
Napenergia és víz
A kiállítás forgatagában tulajdonképpen új elemként, feltűnő volt az a kifejezetten nagy érdeklődés, ami az agrovoltaikus (napenergia és mezőgazdasági együttes hasznosítás) és a precíziós öntözési rendszereket övezte: mindkettő szorosan kapcsolódik a fenntarthatósághoz.
A túlzott napsugárzás, de akár a hirtelen lezúduló csapadék ellen is védelemre szoruló kultúrák (pl. bogyós gyümölcsök) fölött elhelyezett modulok ezt a célt szolgálják. A létesítés komplex és drága – nyilvánvaló, hogy a kertészeti ágazat szereplői egyedül nem, csak az energiaszektorral összefogva tudnak előrelépni ezen a területen.
Az egyre szűkösebb vízkészletek kikényszerítik azokat a fejlesztéseket, amelyek a szenzoros vezérlésű, precíziós öntözés területén születtek. „Takarékoskodjunk a vízzel ma, hogy táplálhassuk a jövőt”, amint az egyik workshop mottójaként hallhatták a résztvevők.
Szerző: Varga László
Nébih MGEI
Kertészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály
Ez is érdekelheti:
