Az Európai Unió függ a mézimporttól, többek között Németország sem tudja ellátni magát mézzel. A német méhészek kaptáraiból tavaly 33 761 tonna méz pergett ki a Szövetségi Élelmezési és Mezőgazdasági Minisztérium (BMEL) adatai szerint, ez 42%-os önellátási arány, emellett az EU nagy részéhez hasonlóan importra vannak utalva.
Az EU statisztikai hivatala (Eurostat) szerint az EU tavaly 163 700 tonna mézet importált harmadik országokból és ebből mintegy 60 200 tonna, az uniós import 37%-a Kínából származott. Ezzel a mennyiséggel Kína az EU legfontosabb mézszállítója. Ezt követi Ukrajna 45 800 tonna mézzel, a az uniós import 28%-ával. Argentína mennyiségben némileg lemaradva a harmadik helyen áll 12%-kal és 20 400 tonna behozatallal.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal előzetes adatai egyértelművé teszik: a méz elsősorban Ukrajnából, Argentínából és Mexikóból származik. Németország 2023-ban mintegy 13 084 tonna mézet importált Ukrajnából, 9 091,2 tonnát Argentínából és 7 784,3 tonnát Mexikóból, itt Kína csak a hatodik legfontosabb importország. Tavaly 3 133,8 tonna méz áramlott Kínából Németországba.
Az import mézek nagyobb része hamis
A mézbehozatal annyiban ad okot aggodalomra, hogy az EU Bizottság „A kaptárakból” elnevezésű vizsgálata az importált méz közel felében legalább egy idegen cukor markert mutatott ki, ami hamisítványnak minősül, mert ellentétes az EU mézirányelvének rendelkezéseivel.
A mennyiséget tekintve a legtöbb gyanús méz Kínából származott. 89 mintából 66 nem felelt meg az előírásoknak, azaz a kínai mézminták 74%-a tartalmazott idegen cukrot. De ennél rosszabb arányban fordult elő gyanús méz. Például a Törökországból érkező mézeket 15 esetben vizsgálták meg, és 93%-ában nem felelt meg az előírásoknak.
A német méhészek többször fejezték ki felháborodásukat, mert különösen a külföldi mézek eredetét nem kell pontosan feltüntetni az üvegeken. Az EU Bizottsága, a Tanács és a Parlament nemrégiben új címkézési követelményekről állapodott meg. Ezt Németországnak 2026-ig kell átültetni a nemzeti jogba.
