. (A fejlett határidős árupiacokon a határidős kontraktusok áruféleségek tényleges fizikai adás-vételében játszott szerepe marginális.) A határidős árupiaci fedezeti ügylet leegyszerűsítve határidős kontraktusok vásárlása vagy eladása más irányú elköteleződés egyidejű felvállalásával. A gyakorlatban ez valamilyen fizikai piaci pozícióval ellentétes határidős piaci pozíció nyitását, majd annak a fizikai teljesítéssel egyidejű zárását jelenti.
A határidős árupiaci fedezeti ügyletek céljai közül most csak a legkézenfekvőbbel foglalkozunk. Ez pedig a fizikai piacon valamely későbbi időpontban megkötendő adás-vételi szerződés időszakos helyettesítése. A határidős fedezeti aktivitás ilyenkor egyrészt a termelés, a szállítás vagy a feldolgozás terén valószínűsített zavarokkal (például szárazság, fekete-tengeri humanitárius folyosó felszámolása vagy etanolgyártók igényének drasztikus visszaesése stb.); másrészt az alkupozíció és a szerződéskötési preferenciák különbözőségével magyarázható.
Ennek megértéséhez először is a „bázis” fogalmát szükséges tisztázni. Bázis alatt valamely áruféleség fizikai piaci árának és ugyanazon áruféleség vagy valamely származékos/helyettesítő terméke határidős kontraktusai közül a legközelebbi szállítási határidőre (fronthónap) szóló jegyzésének különbözetét értjük.
Fizikai piaci ár – Fronthavi határidős piaci ár = Bázis
Korábbi példánknál maradva: ha 2024. május 20-án a MATIF 2024. szeptemberi lejáratú malmi búza kontraktusának elszámolóára 256,50 euró (99 000 forint/tonna) és Törökszentmiklóson az új termésű búzára tonnánként 78 000 forintért lehet szerződni szeptemberi beszállításra, akkor a Törökszentmiklós–MATIF-bázis –21 000 Ft/tonna (–54,4 euró/tonna). Az 54,4 euró/tonna hozzávetőleg megegyezik a termény Törökszentmiklós és Rouen közötti szállítási költségével.