0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 18.

Határidős árupiaci fedezeti ügyletekről dióhéjban

A határidős fedezeti ügyletekkel az abszolút árszint változásának kockázata a fizikai és határidős piaci ár viszonyában bekövetkező változás kockázatára szűkíthető.

A fedezeti ügyletek hatékonysága a határidős és fizikai piaci ár közötti korreláció erősségének függvénye. A határidős fedezeti pozíciók nyitása, fenntartása és zárása széles körű elemzői tudást és kereskedési gyakorlatot követel, különös tekintettel az e korrelációban bekövetkező változások időbeni felismerésével összefüggésben.

A szervezett határidős árupiacok (például a párizsi terménybörze, a MATIF) az úgynevezett fizikai piacoknál (ahol az áruféleségek tényleges adás-vétele zajlik) felsőbbrendű piacok: működésük szigorúan szabályozott, a vitás kérdések eldöntéséhez bizottságokat állítanak fel, taglétszámuk korlátozott, a tagság szigorú feltételekhez kötött.

A határidős árupiacokon jegyzett kontraktusok, szemben a rendszerint hosszas tárgyalások eredményeként megszülető, más és más mennyiségre, minőségre, teljesítési helyre és időre szóló fizikai piaci szerződésekkel, szabadon adható és vehető szabványosított szerződések, amelyekben valamely áruféleség mennyisége, minősége, (elméleti) beszállításának helye és ideje egyaránt rögzítve van.

A határidős árupiacok a szabályok és szabványok révén garanciát nyújtanak a határidős pozíciók nyitásával (kontraktusok vásárlása vagy eladása) és zárásával (kontraktusok korábbi vásárlásával vagy eladásával ellentétes ügylet) vállalt kötelezettségek teljesítésére, így üzletek kötésére serkentik az egymástól sok tekintetben távol álló piaci szereplőket. A szakzsargon szerint: likviditást teremtenek.

A piaci szereplők értékítélete szerint

A likvid, vagyis nagy forgalmú határidős árupiac a kompetitív árfeltárás és a piaci információk hatékony feldolgozásának színtere, kontraktusainak jegyzése (árfolyama) híven tükrözi a piaci szereplők pillanatnyi várakozásait. Valamely határidős kontraktus jegyzése a kontraktusban rögzített helyen (fizikai piac) és időpontra várt jövőbeni ár legpontosabb, torzítatlan becslése, így referenciaként szolgál és többnyire felbecsülhetetlen segítség a mindennapi üzleti döntéshozatalban (1. táblázat).

Ezek alapján tehát, ha például 2024. május 20-án a MATIF határidős kontraktusai közül a 2024. szeptemberi lejáratú malmi búza elszámolóára (tőzsdenapi záráskori ár) 256,50 euró volt, az azt jelenti, hogy 2024. május 20-án a piaci szereplők akkor elérhető információk alapján formált várakozásai szerint 2024. szeptember 10-én, kedd este 18 óra 30 perckor például a Szajna-parti Rouenben (fontos folyami terményberakóhely) silóba betárolt, az 1. táblázatban felsorolt paraméterekkel jellemezhető malmi búza tonnánkénti ára ennyi lesz. A párizsi tőzsde 2024. május 21-én persze már más árszinten, 255,75 eurón nyitott, hiszen időközben új hírek érkeztek, amelyek pillanatról pillanatra befolyásolják, alakítják a piaci szereplők értékítéletét.

Fedezeti ügyletek (hedge)

Egy-egy kontraktus lejáratának közeledtével a határidős jegyzés és a fizikai piaci (példánkban a roueni) ár jellemzően konvergál. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy az áruféleség határidős kontraktusban rögzített teljesítési időpontig még hátralévő tárolásának költsége egyre kisebb, másrészt a hírek és információk (becslések, előrejelzések stb.), amelyek alapján a piaci szereplők a kontraktus kifutásakor várható piaci helyzetről véleményt formálnak, egyre megbízhatóbbak.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: