A fedezeti ügyletek leírt példa szerinti „hatékonysága” a határidős és fizikai piaci árfolyam közötti korreláció erősségének (esetünkben a bázis stabilitásának) függvénye. Ez a korreláció mindaddig fennáll, amíg a fedezeti ügyleteket kötő piaci szereplők és a számukra az azonnali be- és kilépés lehetőségét kínáló befektetők (spekulánsok) piaci súlya arányban áll egymással.

Ha a spekulánsok súlya csökken (például az árupiacokról a pénzügyi piacokra vonulnak nagyobb megtérülést remélve), a fedezeti ügyletek kötése egyre nehezebbé válik, a határidős kontraktusok jegyzése a jövőbeni fizikai piaci ár egyre pontatlanabb becslése lesz, a korreláció gyengül, a fedezeti ügyletek hatékonysága romlik. Ha a spekulánsok kerülnek túlsúlyba (például a pénzügyi piacokról az árupiacokra zúdulnak nagyobb megtérülést remélve), a jegyzések elrugaszkodnak az adott áruféleség piaci fundamentumaitól (kereslet, kínálat, készletek), a fedezeti ügyletek hatékonysága megint csak romlik.

Ez is egy szakma

Fontos megérteni, hogy a határidős fedezeti pozíciók nyitása, fenntartása és zárása egy külön szakma, amely széles körű elemzői tudást és kereskedési gyakorlatot követel. Bárkinek, aki határidős kontraktusok adás-vételével foglalkozik, idejét maradéktalanul e tevékenységnek kell szentelnie. Nem véletlen, hogy a nemzetközi gyakorlatban jellemzően mezőgazdasági termelők társulásai bíznak meg képzett szakembereket a fedezeti ügyletek lebonyolításával. Az ilyen társulások egyrészt több százezer tonna árualappal rendelkeznek, másrészt a fedezeti aktivitáshoz szükséges pénzügyi hátteret is képesek biztosítani.

Dr. Potori Norbert
AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft.