Az ügyvezető szerint a klímaváltozás kettős hatást fejt ki a hazai termelőkre. Egyrészt kockázatot jelent, ugyanakkor káros hatásai egyelőre a spanyol, görög és olasz termelőket sújtja nagyobb arányban, a mediterrán térség hozammal kapcsolatos bizonytalanságai miatt pedig a beszerzők szélesebb körből merítenek, ami lehetőség a magyar gazdák számára.

Göcző Mátyás, a Magyar Dinnytermelők Egyesületének elnöke szerint idén az időjárás is kegyes volt a termelőkhöz, így a pár nap múlva kezdődő dinnyeszezon jó terméssel kecsegtet. A minőséggel kapcsolatban kiemelte, a Kárpát-medencében termelt görögdinnye sav-cukor szintje – az éghajlatnak köszönhetően – kiemelkedően jó ízt biztosít a hazai termésnek. Az elnök kiemelte még a dinnye egészségre gyakorolt pozitív hatásait.

A tájékoztatón nem véletlenül került szóba, hogy a hazai termés helyet kap a spanyol mellett, hiszen az Ibériai-félsziget Európa dinnyenagyhatalma, csaknem 20 ezer hektárnyi területen termelik a görögdinnyét. Ez évente 1,2-13 millió tonnányi betakarított gyümölcsöt eredményez, aminek több mint fele, 800 ezer tonnányi az európai exportpiacra kerül. Az éghajlati sajátosságok miatt jelentős termelőnek számít még Görögország, Olaszország és Törökország is. Hazánk a dinnyetermesztés északi határán terül el, a rövidebb szezont és a kisebb termőterületet magas minőséggel lehet kompenzálni, amire a hazai termelők alkalmasak. Az elmúlt években a hasonló éghajlatú Szerbia, Románia és Bulgária sokat fektetett technológiai fejlesztésekbe, ami miatt a közeljövőben vetélytársakká válhatnak.