A termőterület bővülése is tovább folytatódott, ami nagyobb mennyiség betakarítását teszi lehetővé. A magyar dinnyetermesztés egyre inkább versenyképes a mediterrán országok gyümölcseivel, és a hazai áruházláncokkal is korrekt viszonyt sikerült elérnie az összefogásra képes hazai dinnyeszakmának. A növekvő költségek – főként a munkaerő tekintetében – azonban kihívást jelentenek a szektor számára. dinnye

– hívta fel a figyelmet Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Országos Kertészeti és Beszállítói osztályának elnöke budapesti sajtótájékoztatón.

Az elmúlt éveknél maradva Csizmadi kifejtette, hogy a termelőkkel összefogásban sikeresen csökkentették az importdinnye részarányát a hazai polcokon, az áruházláncokkal pedig – a szakmai összefogásnak köszönhetően – kialakult egy harmonikus kapcsolat. Ennek jelentősége kulcskérdés, hiszen egy rendkívül érzékeny ágazatról van szó, a termelőknek a betakarítást és az értékesítést is néhány napon belül kell sikeresen végrehajtani, amit egy dömpingáras akció veszélyeztet. A NAK és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete még 2018-ban kötött együttműködési megállapodást, többek között a magyar dinnye piaci pozícióinak javítása érdekében. Majd 2019-ben a kamara kertészeti és beszállítóipari osztályán belül megalakult a dinnye munkacsoport. A termelők helyzetét a korszerű technikára fókuszáló fejlesztések képesek javítani.

A NAK a fejlesztésekben is a termelők segítségére volt – tette hozzá Csizmadi. Mint elmondta,

Ennek köszönhetően – emelte ki az elnök -, a hazai termőterület csökkenése megállt, az elmúlt két évben pedig bővülés mutatkozott, így idén 3300 hektárnyi termőterületről várható a betakarítás. A sárgadinnye termőterülete közel 450-500 hektár nagyságú.

Hazánkban átlagosan 10-12 kg/fő a dinnyefogyasztás. 2010 óta 4,5 kilogrammal nőtt az átlagos dinnyefogyasztás a tudatosabb és egészségesebb étrendnek és életmódnak köszönhetően. A fogyasztói szokások folyamatosan változnak, egyre nagyobb a kereslet a kisebb, 4 – 6 kilós, valamint a magszegény görögdinnyék iránt. Sárgadinnyéből hazánkban a Kantalup és a Gália típus a legkedveltebb. A hazai sárgadinnye-fogyasztás növekszik, évi fejenkénti 1,5- 2 kg, de még mindig jóval kevesebb a nyugat-európai országokénál.

A szakember tapasztalatai szerint egyébként a hazai termelők nyitottak az új fajták, módszerek és technológiák iránt. Ennek köszönhetően idén már a termés közel egyharmada kerülhet kivitelre. A technológiai váltáshoz azonban erőforrásokra van szükség, amire számos támogatási forma állt rendelkezésre idén is – erről már Kelemen Péter, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója beszélt.