Az intézkedés tovább fokozta a feszültséget, miután az EU szubvencióellenes vámokat vetett ki a kínai gyártású elektromos járművekre.
Kína tavaly 6 milliárd dollár (2220 milliárd Ft) értékben importált sertéshúst és belsőségeket, ennek több mint felét az EU szállította. A sertéslábak, -fülek és a belsőségek, amelyeket Európában nagyrészt nem kedvelnek, népszerűek a kínai fogyasztók körében, értékes és fontos piacot biztosítva Európa számára.
Kína köztudottan élelmiszertermékeket céloz meg más országokkal folytatott kereskedelemi vitájában. Peking logikája ugyanis az,
– mondta Even Pay, a pekingi székhelyű Trivium China tanácsadó cég mezőgazdasági elemzője. Spanyolország volt Kína legnagyobb sertéshús-beszállítója tavaly, Brazília és az Egyesült Államok követte a sorban. További jelentős beszállítók Franciaország, Dánia és Hollandia.
A Kínába irányuló kereskedelem elvesztésének egyik következménye lehet, hogy lenyomhatja az európai sertéshúspiacot. Úgy tűnik, hogy a kínai vizsgálat elsősorban Spanyolországot, Hollandiát, Franciaországot és Dániát, az EU három legnagyobb Kínába irányuló sertéshús-exportőrét célozza meg. Az Interporc, a spanyol sertéshústermelők szövetsége szerint Spanyolország 560 488 tonna sertéshústerméket exportált Kínába 2023-ban 1,2 milliárd euró (474 milliárd Ft) értékben, ami a teljes sertéshúsexport mennyiségének 20,3 százalékát, értékének 13,7 százalékát jelenti.
