Emlékeztetőül egy kis „mézmatek”: az erősebb család arányosan több, így 1 kilónyi méh 1 kilogramm mézet, 2 kilónyi méh 3 kilogramm mézet és 3 kilónyi méh 5 kilogramm mézet gyűjt ugyanannyi idő alatt!
Ismert régi technológiai fogás, hogy NB 24 keretesben két családdal teleltek, és ezek egyesítése után egy családdal termeltek akácon. Természetesen vannak a túlfejlesztésnek veszélyei, amelyek megelőzhetők (lásd rajzás feléledése), de ezzel most nem foglalkozunk (lásd toronymézkamrás méhészkedés).
A kaptárfűtés technikai háttere Bencsik Pali barátomnál onnan ered, hogy lakásuk energiacsökkentése érdekében napelemeket szereltek házuk tetejére. A maradék energia szinte kínálta a lehetőséget, hogy a kaptárfűtés irányába, s ezáltal egy intenzívebb méhészet kialakításába fektessen. A szakirodalom áttanulmányozása és a gyakorlati megvalósítójával (KOVÁCS SZABOLCS tabdi méhész) való személyes beszélgetés és útmutatás után kezdődött a technikai eszközök beszerzése. A vezetékrendszer kiépítése után a megfelelő fűtőpanelek házi legyártásán át a kaptárba történt beszerelésig és szigetelésig nem kevés időt, pénzt és szaktudást kellett belefektetnie. Szerencsére a higiénikus kaptáralj megléte megkönnyítette a beszerelést, de hagyományos aljdeszkákba is beszerelhetők a panelek.
Az eddigi tapasztalatok szerint a másfél hónapos próbaüzem alatt a kontrollcsaládokhoz képest, március második hetében 1 keret kiterjedt fiasítással lett több a „fűtött” családoknál! A meleg vizes itatóval együtt 30 méhcsaládra napi 10 kilowatt energiafogyasztás jut, ami kedvezményes áron jelenleg napi 350 forintot jelent. Az elektromos eszközök bármelyik villamossági boltban beszerezhetők, a fűtőpanelek beszerzése interneten keresztül történt.
Fontos, hogy az eszközök optimális elhelyezése érdekében a méhészetben rendnek és rendszernek kell lenni, azaz előre gondolva, a méheket már ősszel olyan csoportokban kell elhelyezni, hogy fűtőpanelek a tél végi kiosztása gazdaságos legyen. A nagyon erőseket külön sorba, a közepeseket és a gyengéket külön egységbe osztva kell elhelyezni. Az infrastruktúra fontos eleme maga az áramforrás megléte, elérhetősége, FI relével – áram-védőkapcsolóval – való biztosítása. A szerelésnél fontos követelmény az érintésvédelmi biztonság betartása: 230 volt feszültségű áramforrással dolgozunk!
Remélem, a leírt és gyakorlatban már alkalmazott és bevált módszer másoknak is megmozgatja a képzeletét, és így fejlesztenek. Igaz, a méhészeti beruházásoknak nem kedvez a piaci helyzet, de előre menekülve enyhíthetünk szorító költségeinken.
Ezzel a technikával egy nagyobb lépést tehetünk az intenzív méhtartás és méztermelés irányába. Velem együtt több tószegi méhész ott tart, hogy az eredmények ismeretében, jövőre bevezetjük méheinkhez a kaptárfűtést.
Amennyiben valakit részletesebben érdekel a téma, a következő cikkekben tájékozódhat: Méhészújság 2024/1. 33. oldal, valamint a világhálón a magyarmezogazdasag.hu oldalon: „Belső kaptárfűtés 2023. 06. 12.”.
Buczkó Endre,
Tószeg
