Spanyolországban az utóbbi években teljesen átalakult a fajtakínálat, a termések kétharmada már 4-6 kilo­grammos mag nélküli dinnye (60% sötét héjú, a többi csíkos). Belföldre is ezt termesztik, és általában félbevágva kínálják.

Kizárólag oltott görögdinnyét termesztenek. Hajtatásban és szabadföldön is házi méhek segítik a beporzást, általában 1-1,5 hektáronként tesznek ki egy kaptárt a virágzó állományok közelébe. A kertészek erre szakosodott cégektől rendelik meg ezt a szolgáltatást.

Túl sok csapadék

Az olasz görögdinnye-termesztők ború­látóak, mert április 10. óta sokat esik, és a csapadék gyakran zivatarral és jégesővel érkezik. Puglia régióban már eddig is sok kárt okozott a jégeső, és az esős idő nem tesz jót a növények fejlődésének se. Ebből adódóan most úgy látszik, hogy július 10-ig várhatóan nem lesz elég dinnye, és utána augusztus közepéig is éppen csak fedezi a belföldi és exportkeresletet.

Az összes olasz dinnyeterület mintegy 16 ezer hektár, a tavalyinál legföljebb 5%-kal nagyobb, amennyivel a sötét héjú, 4-6 kilogrammos mag nélküli fajtákból többet ültettek. Így ez utóbbi aránya 25-28%-ra nőtt. A görögdinnye többségét még így is nagytestű, hosszúkás és gömbölyű magvas termések adják.

Az olasz termesztés öt térségre bontható: április utolsó hetében – Almería után egy héttel – már érik a dinnye a szicíliai fóliasátrakban, azt követi a Lecce, majd a Nápoly környékén, valamint Rómától délre elterülő körzet termése. Előttünk mintegy 1-1,5 héttel pedig a Pó völgyéből viszik a dinnyét a piacra.

Szinte csak nagy méret

Görögországban régóta jó az idő, sőt már kánikula van, így a fogyasztók keresik a dinnyét, az árak jók, és mivel Marokkóból, Olaszországból kevesebb áru érkezik, több nagytestű dinnyét szállítanak Nyugat-Európába. Görögországban ugyanis ez a meghatározó típus, bár abból is termesztenek csíkos gömbölyű, hosszúkás, belföldre pedig ovális termésű fajtákat. A mag nélküli fajták aránya még mindig elenyésző.

Az összes felület maradt körülbelül 11 ezer hektár, a korai hajtatás területe (főként Peloponnészosz-félszigeten) nőtt valamelyest az északi, szabadföldi termesztés rovására.

Romániában tavaly és tavalyelőtt keresleti piac volt, így láthatóan 10-15%-kal nőtt a görögdinnye területe. A termesztés azonban szétaprózott, szervezetlen, és még mindig nem elégíti ki a hazai keresletet sem.