A magyar dinnyetermelők az elmúlt években veszítettek exportpiacaikból, a helyüket a spanyolok, olaszok és görögök vették át. Ez is fejlesztésre ösztönözte őket, ennek köszönhetően tavaly valamelyest sikerült növelni a dinnye kivitelét, és az ágazat szereplői bíznak abban, hogy ez folytatódik. Erre alapot teremt a tavalyinál nagyobb termőterület, és az újabb exportkapcsolatok.

Az exportárat ugyanis csak ez mozgatja, az nem igazodik a termesztési költségekhez.

Európában Spanyolországban termesztenek a legtöbb görögdinnyét. Az idei terület körülbelül 20 500 hektár, ami mintegy 1500 hektárral kevesebb, mint 2020-ban. A csökkenés oka főként az időjárásban keresendő: az utóbbi két évben nagy volt a szárazság Spanyolországban, nem volt elég víz az öntözésre, ráadásul tavaly éppen a virágzásban sokat esett az eső, ami nem kedvezett a kötésnek és a termésminőségnek.

Megszűnt az aszály

Még tavaly év végén – amikor a legkorábbi hajtatott állományokat ültetik az almeríai fóliákba – is volt némi bizonytalanság, hogy tudnak-e majd öntözni, ezért lett a hajtatott dinnye területe 10-15%-kal kevesebb.

Így a többi termesztő régióban nem csökkentették a területet, sőt az idény végére szánt szabadföldi dinnyéből 15-20%-kal többet ültettek a La Mancha régióban. Összességében pedig átlagos mennyiséget várnak, átlagos árakkal.

Az Almería környékén nagy légterű fóliákban hajtatott mintegy 6000 hektár görögdinnye-állomány jó része már leért, most főként a Murcia térségi alagutas és szabadföldi termést értékesítik a spanyolok, július 20-tól pedig megjelenik a piacon a később ültetett szabadföldi dinnye La Mancha tartományból.

A három nagy termesztési körzetnek köszönhetően a spanyolok piaci előnye, hogy hosszan, általában áprilistól október közepéig-végéig folyamatosan megbízható minőségű árut tudnak szállítani a vevőiknek. A megtermelt mintegy 1,2-1,3 millió tonnából ugyanis körülbelül 700-800 ezret külföldön értékesítenek.