Vidékünkön azután növekedett meg jelentős mértékben ennek a lédús növénynek a termő­területe, hogy az ország déli részén elterülő Herszon megyében a harcok miatt lehetetlenné vált az ültetvények gondozása. Pedig korábban az ottaniak látták el az egész országot. Becslések szerint a három-négy évvel ezelőtti 60-70 hektár helyett Kárpátalján most ezer hektárt foglalnak el a dinnyeföldek. Az erről a hatalmas területről betakarított termésből bőven jut a hágón túli nagyvárosok ellátására is.

Mennyire esetlegesen alakultak ki a megyében a termesztői körzetek? – kérdezem Mezei István nagybégányi gazdát, aki az elsők között váltott erre a kultúrára.

– A dinnyével kapcsolatos kárpátaljai termőtájakról még korai lenne beszélni, inkább azt mondom, hogy vannak tájegységeink, ahol néhány helybéli gazda a dinnyetermesztésben meglátta a potenciális lehetőséget. Igazából tavaly pörgött fel ez a folyamat.

Be kell látnunk, nem mindennapi dolog, hogy a korábbi néhány tucat hektárról ezer hektár fölé nőtt a termőterület nagysága.

Tudunk arról is, hogy több tízezer dinnyepalántát rendeltek meg az egyik fóliagazdaságtól. Jól jellemzi a mostani helyzetet az is, hogy a helyi földművesek által megtermelt és betakarított mennyiség egy részét ők terítik a megye különböző részein és a hágón túl is. A magyarázat egyszerű: a mögöttünk hagyott évtizedek alatt jól kialakított kapcsolataik révén most ők vannak helyzeti előnyben. Sokaknak közülük még a katonai behívóktól sem kell tartani, hisz jelentős részük valamelyik kaukázusi ország állampolgára, akik hosszú évek óta élnek és tevékenykednek Ukrajnában.

Egy új kultúra bevezetése mindig prob­lémákkal jár. Hogyan sikerült ezeket megoldani az újdonsült dinnyetermesztőknek?

– Tudni kell, hogy a dinnye kiválóan illeszkedik a fóliás szamóca termesztésével kapcsolatos vetésforgóba – ezt már Tóth Attila benei fiatal gazda mondja. – Június elejére ugyanis leterem a szamóca, s ekkorára már kiültetésre kész állapotba kerülnek a szintén fedett térben poharakban kinevelt dinnyepalánták, készülhet a bakhát, következik azok fóliával való lefedése, majd a fiatal növényi sarjak kihelyezése. A növényvédelem, a tápoldatozás, a sorok gyomtalanítása hasonló módon történik, mint a szamóca esetében. No és a felvásárlás és a termék piaci terítése: a termelő többnyire ugyanazokkal a viszonteladókkal dolgozik, mint a korábbi szamócaszezonban.

Nehézségek azért akadnak?

– Legfőképpen az, hogy ilyen korai időszakban még kevés rovar látogatja a fóliasátrakat, így a beporzást mi magunk, a családtagokkal, a rokonokkal együtt végezzük. Méghozzá úgy, hogy a sorokat végigjárva egy levágott hímvirágot érintünk hozzá a bibéhez.

Egyébként nálunk már szintén beindult a szezon: a fóliaházi görögdinnye első kisebb tételeit a helyi piacok árusai vették át, illetve ismeretségi körünkben is több mint egy mázsa termést értékesítettünk. Hasonló módon jutott el a fogyasztókhoz a hajtatásban nevelt sárgadinnye is. A bevezető árakkal – 450-500 forintnak megfelelő kilónkénti összeg a görögdinnye és 700-750 forintnak megfelelő összeg a sárgadinnye esetében – elégedettek vagyunk. Tudni kell, hogy a letermett dinnye után sem hagyjuk üresen a fóliasátrat, helyén az őszi fordulóban uborkát termesztünk.