„Véleményem szerint ugyanazt biztosan nem. Elég, ha azt vesszük, hogy vannak olyan hőségnapok, amikor a növény csak vegetál, mondhatnánk, tetszhalott állapotban van. Fajtától függően, különböző hőmérsékleten megáll az élettevékenysége. A Negev sivatagban zajlik egy nagyon érdekes kísérlet erre vonatkozóan”- magyarázta Kovács Barnabás a korai szüret kapcsán.
A MATE adjunktusa hozzátette, a Tempranillo összeomlik az UV sugárzástól. Pedig olyan fajta, amiről azt hittük, hogy bírja a hőstresszt, hiszen az Ibériai-félszigeten jól érezte magát, ma pedig ott sem. A különböző fajtáknak eltérő a toleranciájuk, mindegyiknél más hőmérséklet esetén következik be, amikor azt mondja a szőlő, hogy föladom, a fotoszintézist befejezem, és ellélegzem a saját magam által fölhalmozott szerves savakat. Ez a hőstressz borászati vonatkozása, hogy milyen alapanyagra számíthatunk. Érdemes az UV káros hatását is kiemelni, ami borászati szempontból ugyancsak kezelendő kérdés.
Ma már savszüretekről beszélünk, a korábbi cukor helyett. A pH, főleg pezsgős körökben, az egyik legfontosabb paraméter.
„Megfigyelhető, hogy a légköri aszály miatt az összes növény legyengült állapotba került, és fogékonyabbak a betegségekre. Amikor kánikula van és szenvedünk, akkor a növények is hasonlóan reagálnak. Ha ez hosszabb ideig tart, és egyre több ilyen évünk lesz, akkor ezt meg fogja sínyleni a növények ellenállóképessége. Szerencsére még nem kell a sivataggal összehasonlítanunk a hazai szőlőtermesztést, de ha azt mondjuk, hogy az Ibériai-félszigeten az aszály, a forróság érezteti a hatását, ennél az olaszok sokkal szerencsésebbek.
Az olaszoknak ehhez képest a keskeny félszigetükkel, ahol végighúzódik az Appenninek, jut csapadék, legalább van páratartalom, kevésbé szenvednek a növények. Ha ott megnézzük egy Templanillót, vagy egy Grenachet, hogy milyen tőkeformában, miként tudja átvészelni, akkor ez jó referencia lehet.
Náluk legalább befúj a szél Genova felől”- hangsúlyozta a szakember. A lényeg az, hogy zajlanak erre vonatkozó kísérletek, és úgy tűnik, vigyázó szemeinket azokra a vidékekre kell vetni, ahol a csapadék alapvetően nyári időszakban hiányzik. Most minden jel arra mutat, hogy az összcsapadék mennyisége valószínűleg növekedni fog a Kárpát-medencében. Miközben nyáron szinte semennyi nem esik, jön a 3-5 fokos hőmérsékletemelkedés. Ezek alapján a hosszú tenyészidejű fajták kerülnek előtérbe.
„Mára megtapasztaltuk, hogy a fehér szőlőből a sav nagyon hiányzik.
Ha belegondolunk, a Greco Szicíliában, a dél-olasz régióban, a Vezúv környékén bizonyítja, hogy fehér szőlőből is lehet jó bort készíteni. Ez alapján azt gondolom, hogy vastagabb epidermiszű fajtákkal lesz érdemes foglalkozni”- fűzte hozzá.
A szőlő védekezik a káros napsugárzás és a szárazság, a magas hőmérséklet ellen. Részben több a színanyag, másrészt vastag bőrszövetet fejleszt, ami a lékinyerés szempontjából nagyon fontos szempont. Szakmai körökben elhangzott, a borászati pektinbontó enzimet gyártó cégek ebből nagyot profitálnak. A szakember véleménye szerint erre nincs feltétlenül szükség.
Az enzimatikus reakció végbemegy, ezt tudja mindenki, csak eddig nagyon sürgették, felgyorsították a technológiai lépéseket. A vastagabb bőrszövetű fajták – mint például a Kéknyelű – esetében a borászati előnyökön túl a növényvédelemben is pozitívum rejlik.
Ez is érdekelheti:
