Nagyon sok fronton küzd a Magyar Bormarketing Ügynökség, hogy ezt a lemaradást behozzuk. Míg belföldön mennek a kampányok – jelenleg éppen a Buborékok Nyara –, illetve indul az egyetemeken az edukáció, a nemzetközi megjelenést ugyanolyan fontosnak tartják. Hogy lehet ebben egyensúlyt találni? – kérdeztük Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztost.

Fontos látni, hogy amikor a kormány azzal kezdett el foglalkozni, hogy a borkommunikációt koncentráltan támogassa, annak a felismerése történt meg, hogy bár az elmúlt harminc évben a bor adottsága, szerethetősége, trendisége miatt mindenki foglalkozott vele, előrelépés mégsem történt. Hiányzott a közös koordinátarendszer az elmúlt időszakban, a borral kapcsolatos kommunikációt, marketinget, támogatást ugyanis kizárólag következetes stratégia mentén érdemes végezni. Ezzel bíztak meg, hogy minden borkommunikációt, a magyar bor ügyét, kultúráját kormánybiztosi szintre tereljük – magyarázta Rókusfalvy Pál.

A kormánybiztos tágabb rálátással szemléli a dolgokat, nem kizárólag a marketingterületre fókuszál, hanem egyúttal borkultúrával, edukációval, turizmussal is tervez.

Mindenki kikanyarított belőle egy szeletet, és a szinergia legfeljebb annyi volt, hogy az egyik az ázsiai piacot építette, a másik az európai expókat, a diplomáciában pedig megint más próbálkozik. Ha csak annyit sikerül elérni, hogy az egész közös koordinátarendszerbe kerül, már eredményesebb lehet a munka.

– Az állam ennél többet vállalt, azt mondta, ami a programomban is szerepelt – alapul véve a meglévő harmincéves kommunikációs tapasztalatomat, a bor iránti elkötelezettséget, amit nemzetközi konferenciákkal és sikeres fesztiválokkal támasztottam alá, meg a borvidéki hátteremet –, hogy mindenekelőtt stratégiát kell építeni. Kevés a koordinátarendszer, legyen egy pontos kutatásokra építkező stratégia – hívta fel a figyelmet a szakember. Ez annyit jelent, hogy meg kell találnunk az alapokat, hogy néz ki a magyar bor helyzete, ehhez képest hol áll a világ, mi hol állunk a világhoz képest, és ha ez megvan, akkor lehet kommunikációs víziója, terve bárkinek, de ezt a tervet meg kell a valóságban mérettetni, a piaci igényekhez kell igazítani.

Egységes rendszer kell

– Állami tapasztalatom azelőtt semmilyen szinten nem volt – ismeri el a kormánybiztos –, de gyorsan tanulok. Hatan vagyunk testvérek, így a családból hozott szemléletem alapján tudtam, hogy csapatot kell építeni. Látjuk azt a jó pár borszakértőt, marketingszakembert ebben az országban, akiknek van határozott véleményük a magyar bor jövőjéről, lehetőségeiről, az ő tudásukat, képességeiket kell összehangolt módon, a kutatási alapokra támaszkodva használni. Meg kell jelennünk a nemzetközi piacokon, ehhez pedig pénz, stratégia, egységes rendszer kell.

Ez alapján készítettük el azt az akciótervet, amely 2024 végéig tartalmazza a pontos bormarketing cselekvési tervet, azaz a hazai és nemzetközi kampányokat, expójelenléteket, egyéb kommunikációs aktivitásokat. Még a nyáron elkészül a 2025 végéig szóló operatív program. Ezen marketing-­kommunikációs tevékenység eredményéből az ágazatnak kell közvetlenül profitálnia. Abban van fontos szerepe és lehetősége a kormánybiztosnak, hogy a pozíció átjárhatóságot biztosít a kormányon belül a különböző területek között. Bár munkám közvetlenül a kommunikációról szól, stratégiai együttműködésben kell dolgoznom a turizmussal is, vagy javaslatot kell tennem az ágazati termékfejlesztések kapcsán. Nagyot változott a világ, ha eredményt akarunk elérni, akkor új, innovatív termékeket kell készíteni, ugyanakkor szűkíteni is kell a meglévő kínálatot, mert kommunikációs szempontból nehezen kezelhető a kétszáz eredetvédett termék. Nem könnyű feladat ezt az ellentmondást feloldani – magyarázza a kormánybiztos.

– A borászok – főleg a következő generáció tagjai – lesznek a legnagyobb segítségeim, nélkülük nem nyújthat az állam segítő kezet a borászok érdekében, ezért tervezzük minden kampányunkat úgy, hogy őket is bevonjuk az aktivitásokba. A felülről szerveződő bormarketing akkor lesz eredményes, ha el tudjuk érni a borászoknál, hogy hozzáállásban, gondolkodásban is változzanak. A fiamnak rendszeresen elmondom, aki borász, annak közgazdásznak is lennie kell.

– hívta fel a figyelmet a kormánybiztos. Azzal, hogy palackba kerül a bor, még nincs kész a termék, azzá kell tenni. Ráadásul a mai birtokszerkezettel is kell valamit kezdenünk. A HNT adatai szerint a borászatok 83 százaléka három hektár alatti, ami közgazdasági szempontból értelmezhetetlen, főleg úgy, hogy érthető módon, a negatív történelmi tapasztalatok miatt a szövetkezeti formáktól tart a magyar ember, pedig, jó vagy rossz hír, a túlélés egyetlen módja, hogy összefogunk a borvidékeken, borrégiókon belül – hangsúlyozta a szakember.