Ezek az alternatív zöldfelületek is hozzájárulnak a városi lakosok egészségéhez és általános jóllétéhez, miközben esztétikusak, kifejezetten jól mutatnak. zöldfalak

A városi zöldterületek (parkok, arborétumok, útsorfák) nagymértékben hozzájárulnak a városi ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz gyakran – a nagyarányú burkolt felületek miatt – mégsem elegendők, nem képesek lépést tartani az intenzíven fejlődő városrészekkel, ahol nagy ütemben létesülnek új utak, lakóházak és egyéb épületek.

A szerepük azokéval azonos: javítják a levegőminőséget, csökkentik a városi hőszigethatást, támogatják a biológiai sokféleséget, illetve a helyi élelmiszer-termeléshez is hozzájárulhatnak. Emellett az energia- és erőforrás-fogyasztás csökkentésével javítják a városi környezet általános fenntarthatóságát, lehetőséget biztosítanak a lakosok számára a természettel való szorosabb kapcsolatteremtésre, a szabadidős tevékenységek végzésére.

Ezen túlmenően a közösségi kertek, vertikális falak, alternatív zöldfelületek oktatási célokat is szolgálhatnak, ahol a lakosok megismerkedhetnek a fenntartható gazdálkodási gyakorlatokkal, kertészeti technikákkal és a környezetvédelemmel.

A vertikális gazdálkodás és vertikális zöldterületek nem ugyanazt jelentik! A vertikális gazdálkodás függőleges felületen történő termesztés beltéri környezetben, ahol például a hőmérséklet, fényellátás, páratartalom, tápanyag- utánpótlás szabályozásával alakítják ki a növények fejlődéséhez kedvező környezetet. Ez a módszer különböző technológiákat használ, például hidroponikát (vagyis a növények tápanyagban gazdag vízben, talaj nélkül fejlődnek), aeroponikát (a növények gyökérzete levegőben, párás környezetben, talaj nélkül fejlődik) és akvaponikát (hagyományos akvakultúra általában halakkal).

Hatékony ösztönzők

Az alternatív zöldterületek egyre több formája elérhető, de vannak közöttük kiemelkedően gyakran alkalmazottak, mint a zöldtetők, illetve a zöldfalak és homlokzatok. A Technavio piackutató cég jelentése szerint a zöld háztetők piaca 2025-ig 8,8 milliárd USA-dollárral fog növekedni. A cég megállapította, hogy Németország, az Egyesült Államok, Japán, Kanada és Szingapúr a zöldtetők legnagyobb országai és kereskedelmi területei. A vállalatok és a kormányok szélesebb körű nyomására a fenntartható célok felé törekszenek, amelyekben az épített környezet kritikus szerepet játszhat. A tervekben a zöldtetők számának növelése részben az új pénzügyi ösztönző programoknak és szabályozásoknak köszönhető.

Más városok intenzív rugalmassággal állnak a zöldtetőikhez. San Franciscóban például az új épületek tetőterének 15-30%-án napelemeket, zöldtetőket vagy mindkettőt kötelező beépíteni.

Ez már igen messze van attól, amikor több mint 50 évvel ezelőtt megjelentek az első zöldtetők Németországban. Akkoriban gyakran jótékonysági szervezetek vagy lakásszövetkezetek koordinálták fenntartásukat olyan városokban, mint Düsseldorf és Stuttgart, amelyeket ma Európa zöldtető-fővárosainak tartanak.

Hamburgban a zöldtetők kialakítását akár 100 ezer euróval is támogathatják. Az Egyesült Államokban Philadelphia adójóváírási rendszere és Washington DC csapadékvízre vonatkozó szabályozása ugyancsak ösztönzi a zöldtetők építését. New Yorkban a Brooklyn Navy Yard 23 ezer négyzetméternyi ipari háztetőt borít be növényzettel, hogy csökkentse a csapadékvíz elfolyását. Míg a közüzemi költségek városonként változnak, a kanadai nemzeti kutatási tanács becslése szerint a zöldtető akár 75%-kal is csökkentheti a légkondicionálók használatát.