Bővülő feladatok
A zöldtetők ma már nem csupán a klasszikus célokat hivatottak szolgálni, mint a párásabb levegő és az alacsonyabb hőmérséklet kialakítása és biztosítása. Egyre több zöldtető más feladatokat is ellát, például élelmiszer-termelésre szolgál. Az éghajlatváltozás miatti társadalmi aggodalmak és a helyi eredetű termékek iránti növekvő vágy fellendíti a városi gazdálkodást, és a friss zöldségeket olyan magas gazdaságokban termesztik, mint a párizsi Agripolis Nature Urbaine tetőkertje.
Fontos céllá kezd válni a méhlegelők kialakítása a tetőkön. Az Egyesült Királyságban a Crown Estate Princesshay tetőkertje több mint 300 ezer méhnek ad otthont. 2012-es kialakítása óta a mézet az épülethez tartozó bevásárlóközpontban árusítják.
Miközben a zöld háztetők száma – és felhasználási körük – folyamatosan növekszik, számos ország most kezd bekapcsolódni a kezdeményezésbe. Bár még nem tartunk ott, a szakértők szerint eljön majd az a világ, amikor a zöldtetők az épülettervezés természetes részévé válnak, s nem egyfajta különlegességként tekintünk majd rájuk.
Értékük vitathatatlan
A zöldfalak, élőfalak vagy vertikális falak is egyre gyakrabban láthatók a világ számos városában bel- és kültéren egyaránt. Vitathatatlan előnyük, hogy csökkentik a rezsiszámlákat.
Valójában a sydney-i One Central Park kutatása 35%-os hőterhelés-csökkenést mutat.
A zöldfalak ezenkívül természetes élőhelyet biztosíthatnak az őshonos fajoknak és számos beporzónak is, és bizonyíthatják, hogy a dizájn és a természet harmóniában létezhet, és kedvezően befolyásolhatják egymást. A New York-i Central Park függőleges felületeinek zöldhomlokzatain 250 őshonos növényfaj él. Ezenkívül az élőfalak bőséges táplálék- és menedékforrásként ismertek a helyi vadon élő állatok számára, beleértve számos kétéltű- és hüllőfajt, méheket és madarakat, különösen, ha letelepedésüket mesterséges fészkelőhelyekkel segítik.
A friss levegő és a nyugodt környezet csodákat tesz jóllétünkkel. Már a természet egy kisebb részletének látványa is csökkenti a stresszt és növeli az energiaszintet.
A közvetlen egészségi hatások mellett a jobb levegőminőség bizonyítottan javítja az emberek éberségét és kognitív képességeit. Az élőfalak boldogabbá és hatékonyabbá tehetik az embert, mivel a természetben való tartózkodás iránti veleszületett szükségletünket idézik.
Lehetséges árnyoldalak
A zöldfalak egyik lehetséges hátulütője az épület szerkezeti integritására gyakorolt hosszú távú hatás, különösen akkor, ha a növény gyökerei kezdenek belenőni a falakba vagy a vízvezetékekbe. Fennáll annak a veszélye is, hogy a levelek és a törmelék eltömítik a vízelvezető rendszereket, valamint visszatartják a nedvességet az épület falain belül, ha nem éri őket elegendő napfény. További gond lehet, hogy a zöldfal létrehozását követően nem születik egyértelmű megállapodás a fenntartást illetően. Erre példa a Sky High (Ausztrália, Melbourne). Ez az ikonikus épület számtalan elismerést kapott a tervezéséért és energiahatékonyságáért, zöldfala azonban a megalkotását követő egy éven belül barnává változott a nem szakszerűen végzett öntözés miatt. Az ilyen gondok elkerülésére idejekorán meg kell állapodni, hogy ki vigyáz a zöldfalra a telepítés után: a fejlesztő, a testület, vagy maguk a lakók.
Ha olyan helyekre visznek be természetes elemeket, növényeket, ahol azok általában nem jellemzők, hatékonyan javulhat a hangulat, emelkedhet az endorfinszint. Erich Fromm szerint minden élőlénynek szüksége van más élőlényekre ahhoz, hogy életképes legyen, ezt az elgondolást biofíliának is nevezik, a kifejezést Erich Fromm pszichológus alkotta meg. Emiatt az embernek is veleszületett szükséglete az, hogy növényekkel, állatokkal vegye körbe magát – nélkülük hiányérzet, szorongás alakulhat ki.
A növényfalak és a függőleges kertek esztétikai vonzereje ebből a szempontból is tagadhatatlan, hiszen ezekkel a zöldfelületekkel a természet egy része visszacsempészhető a legzordabb városokba is.
Tekintettel arra, hogy ez még viszonylag új trend az építőiparban is, még mindig keveset foglalkoznak az élőfalak élettartamával. A növényi életformák típusától függően, állandó gondozással és karbantartással a növényfalak az előrejelzések szerint akár 25 évig is kitartanak. A zöldfalak jelentős értéket adhatnak az épülethez, nemcsak a látvány, hanem a környezeti fenntarthatóság szempontjából is. Létrehozásuk azonban az ingatlan minden részéhez hasonlóan alapos tervezést és folyamatos befektetést igényel, hogy valóban meghozza a gyümölcsét.
Köszönetnyilvánítás
A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „A körforgásos gazdaság megvalósíthatósága a honvédelmi tevékenységek során” című, TKP2021-NVA-22 azonosítószámú Tématerületi Kiválósági Program támogatásával valósult meg, a Körforgásos Gazdaság Elemző Központ (KGEK) vezetésével.
Dr. Kisvarga Szilvia, dr. Orlóci László
MATE Tájépítészeti, Településtervezési
és Díszkertészeti Intézet
