Csapdázás
A Grazi Egyetem kutatói inkább a kártevő csapdázásával próbálkoznak.
ugyanis a szakirodalom szerint a foltosszárnyú muslica előszeretettel rakja petéit sérült narancsba, ahol nem éri el azokat a muslicát gyérítő fürkészdarázs. A narancsolaj pedig rovarölő hatásáról is ismert. A keveréket apró lyukakkal rendelkező csapdába töltik, hogy a nagyobb megporzó rovarok ne férjenek hozzá. Az első eredmények szerint a csapdázással 75%-kal sikerült visszaszorítani a kárt cseresznyében.
Dél-Tirolban a Laimburg Kutatóközpontban a mesterséges intelligenciát is segítségül hívják a rovarokkal kapcsolatos kutatásokban. Az Instinct program célja, hogy helyileg alkalmazható okos megoldásokkal a szükséges minimumra csökkentsék a kémiai növényvédő szerek használatát. A két legfontosabb kártevővel, az almamollyal és a foltosszárnyú muslicával foglalkoznak a Bolzanói Szabadegyetemmel és más cégekkel együtt. Első lépésként a két rovar megfigyelésére fókuszálnak, ugyanis a kártevők jelenlétének nyomon követése a legfontosabb a védekezés optimalizálásában.
A csapdába olyan csalianyagot helyeznek, amit ugyancsak a két fő együttműködő partner fejlesztett ki, a befogott rovarokat pedig egy szenzor érzékeli és mesterséges intelligencia azonosítja, egyben megállapítja a célszervezet arányát is a befogott rovarok közt. Ezzel párhuzamosan meteorológiai érzékelőkkel mérik többek közt a besugárzást, a levegő páratartalmát és a hőmérsékletet, hogy megállapíthassák a védekezés legcélszerűbb idejét. A kísérleteket a LIDO-n, azaz a Laimburgi Kutatóközpont integrált digitális ültetvényében végzik.
Ez is érdekelheti:
