A francia INRAE apró, egymilliméteres fürkészdarázzsal próbálkozik, amelynek lárvái a gyümölcsben lévő muslicalárvákkal táplálkoznak. A kísérletben 38 helyszínen engedik el a Ganaspis kimorum egyedeit és vizsgálják a biológiai védekezés hatékonyságát. Az USA-ban már régebb óta kísérleteznek a Ganaspis brasiliensis G1 fürkészdarázzsal foltosszárnyú muslica ellen, amit a legutóbbi taxonómiai vizsgálatok alapján G. kimorumnak neveznek.

Az első kibocsátást megelőzően már felbukkant egy ázsiai fürkészdarázs Brit-Kolumbiában, és onnan magától terjedt az USA északi államaiban. Ez a Leptopilina japonica volt. A Ganaspis brasiliensis kibocsátása előtt és után figyelik a rovar jelenlétét az ültetvényekben és nyomon követik a népesség időszakos változását. Az első eredmények alapján a fürkészdarázs szoros kapcsolatban áll a foltosszárnyú muslicával, a két rovar népessége hasonló felfutást mutat. A hatékony biológiai védekezéshez azonban még jobban meg kell ismerni a fürkészdarázs kapcsolatát a környező növényzettel és más rovarokkal is.

Injektálás

Az ugyancsak francia CTIFL kutatói 2021 óta a cseresznyefák injektálásával próbálkoznak. Ezzel a módszerrel a fa törzsébe juttatnak növényvédő szert, ami a nedvkeringéssel a gyümölcsben is megjelenik és kifejti hatását. Ez a módszer egyelőre csak díszfák esetében engedélyezett, de számos növényvédelmi gond megoldására alkalmasnak látszik, nem is beszélve arról, hogy nem szennyezi a környezetet és óvja a termesztők egészségét.

A kísérletekben a cihalotrin hatékonysága 30, a spinozad és a spirotetramat hatékonysága 35, a ciantraniliprolé pedig 50% volt ezer megvizsgált gyümölcs alapján. Szermaradék-vizsgálatok során a spirotetramat a megengedett határérték harmincötöd részét tette csak ki a gyümölcsben 2021-ben, a következő évben pedig egyik hatóanyagnak sem lehetett a nyomára bukkanni. Mindezek alapján a módszert nagyon ígéretesnek tartják a francia kutatók.

Mivel a Drosophila suzukii az érőfélben lévő gyümölcsbe rakja a petéit, csak nagyon rövid várakozási idejű rovarölő szert lehet használni ellene, de még jobb olyan anyagot találni, ami akár a szüret előtt is sikerrel bevethető. Ilyen lehet a neem-olaj, ami egyelőre nem adott megbízható eredményt francia kísérletekben.

Ez nem véletlen, mert az olaj összetevői közt ugyanúgy megtalálható a citral, a neral és a geranial, mint a citromnádban. Ezek az összetevők pedig erős bakté­rium- és gombaellenes hatással rendelkeznek, valamint rovarölők is. A kísér­letekben azt is megállapították, hogy sokkal erősebb hatást gyakorolnak a muslicára, mint a házi méhekre, így biztonságosan használhatók védekezésre. Kimondottan jó a rovarölő hatása a foltosszárnyú muslicára, a medián halálos dózis (LD50 érték) 2,25 µl/ml.