A hazai méztermelés Európán belül kiemelt jelentőségű; Mezőné Oravecz alapján a 2016–2019 közötti időszakban Magyarország az Európai Unió méztermelő piacán a második helyen állt, ami természetföldrajzi adottságainak, illetve a nagy méhsűrűségnek és a kiváló méhlegelőknek köszönhető. Magyarországon a méhcsaládok száma 1961 óta növekvő tendenciát mutat (2021-ben 1 207 128 méhcsalád), ezzel egy ütemben pedig a méztermelés is növekedett 1938 óta. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa alapján az 1938–2021 közötti időszakban az országban a legtöbb mézet 2017-ben pergették a méhészek (32 ezer tonna), viszont az utóbbi évek alacsonyabb termeléséhez gazdasági, politikai és környezeti feltételek is hozzájárultak (3. ábra).

A méhek munkája a beporzáson keresztül az emberi táplálék 35 százalékához járul hozzá. Ezért is fontos, hogy a hazai viszonyok között is vizsgáljuk az időjárás és éghajlatváltozás hatását a méhekre és a méztermelésre.

A méhek és az éghajlatváltozás

Az éghajlatváltozással járó események kihatnak a virágzás kezdetére, hosszára és minőségére is, ezáltal befolyásolva a nektár- és virágporhordást. Az egyre melegedő éghajlat és a szélsőséges csapadékeloszlás már jelenleg is megfigyelhető hazánkban, ami az előrejelzések szerint tovább fog erősödni. Ezek a változások jelentős hatással lehetnek a méhekre is. A megfigyelések szerint Európában és világszerte is nemcsak hamarabbra tolódott a virágzás kezdete, de a vegetációs időszak is hosszabbodott. Bock és munkatársai 232 növényfajt vizsgáltak egy 27 éves (1985–2011) időszak során a Csatorna-szigetek egyik kisebb szigetén (Guernsey), a francia partoktól nem messze. Kutatásaik során megállapították, hogy

A meteorológiai állapothatározók befolyásolják a nektár cukorösszetételét is, ami fontos tényező a mézminőségben és a produktivitásban. Egyes számítások alapján a hőhullámok akár 70 százalékkal növelhetik a gyűjtési aktivitást, ám ez nagyrészt vízgyűjtést jelent, mivel a méhek energiájuk nagy részét vízutánpótlásra és a kaptár hűtésére fordítják. Az északabbra fekvő területek azonban nyertesei is lehetnek az emelkedő hőmérsékletnek. Az átlaghőmérséklet emelkedésével és a méhlegelők vegetációs időszakának eltolódásával egyes területeken sokkal hosszabb időszakon keresztül lesz alkalmas a hőmérséklet a méhek repülésére, valamint egyes fajok virágporszórási időszaka is hosszabbodik. A szélsőséges időjárási események, a hőhullámok, illetve a késő tavaszi fagyok azonban komoly gondot okozhatnak. Egy enyhébb időszak utáni hirtelen betörő hidegebb periódus akár a méhcsaládok életébe is kerülhet. A méhekre hatással van a fény polarizációja is, például érzékelik a csapadék közeledtét.

A légköri feltételek azonban nemcsak közvetlen módon, hanem közvetetten is hatnak a méhekre a vegetáció reakcióján keresztül, mivel a beporzók viselkedése és a fenológiai változások között rendkívül szoros kölcsönös összefüggés van. (Folytatjuk.)

Köszönetnyilvánítás:

A kutatás az Éghajlatváltozás Nemzeti Multidiszciplináris Laboratórium
RRF-2.3.1-21-2022-00014 számú projekt keretében valósult meg.

Vincze Csilla, Leelőssy Ádám,
Mészáros Róbert
Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék

A felhasznált irodalmi hivatkozások a szerzőknél érhetők el:

vcsicsi@student.elte.hu, adam.leelossy@ttk.elte.hu, meszaros.robert@ttk.elte.hu