Az ellést követően meglehetősen fontos, hogy az újszülött néhány órán belül elfogyassza a föcstejet. A föcstej megitatását tejelő állományokban általában úgy oldják meg, hogy a borjút elveszik az anyjától, majd az anyját géppel megfejik. (Ennek azért van jelentősége, mivel szoptatás után sokkal nehezebb lenne a tehenet gépi fejésre szoktatni.) A gyengébb borjak itatására fejlesztették ki a borjúszondát, melynek használatával az étvágytalan újszülöttek is hozzájuthatnak a föcstejhez.

Fotó: Szilágyi Szabina
A takarmányozásra érdemes szintén nagy hangsúlyt fektetni, hiszen akár visszafordíthatatlan következményei is lehetnek, ha nem megfelelően végezzük. A hirtelen takarmányváltás, a túl sok abrak kérődzésleálláshoz vezethet, ami további komplikációkat okozhat. A megfelelő vízellátásról is fontos gondoskodni, hiszen az ivóvíz hiánya is kiválthat bendőproblémát.
Nem csupán a takarmányozás, de a takarmány-előállítás is nagy hatással van a szarvasmarhatartók eredményességére.
A bálák tömörsége sem elhanyagolandó, hiszen befolyásolja a szükséges bálaszámot, ezen túl a fuvarköltséget, a takaróponyva-szükségletet. Igen, ezekre is hat az emberi tényező, hiszen a bálák tömörsége nemcsak a bálázó típusától függ, hanem a traktorostól is.

Fotó: Szilágyi Szabina
A fejőstehenek tőgyegészsége nagyban függ az emberi tényezőktől. A tőgy előkészítése a fejésre, a fejés – akár kézi, akár gépi – és az azt követő tőgykezelés – pl. utófürösztő használata –, mind az emberi munka minőségét tükrözi. Az esetlegesen helytelenül végzett fejés egy életre tönkreteheti a tehén tőgyét, véget vethet hasznos élettartamának.
A termelő állatok megbetegedése termeléskiesést, bevételkiesést eredményez, sőt az állatorvosi és állatgyógyászati költségek tovább növelik a kiadásokat. Itt tartom fontosnak az állatorvost – mint az emberi tényező szerves szereplőjét – megemlíteni. Olykor élet(ek) múlhat(nak) rajta, hogy az illetékes állatorvos milyen gyorsan érkezik ki az ellátásra szoruló jószághoz, mekkora szakértelemmel rendelkezik, felismeri-e időben a problémát, és képes-e azt mihamarabb orvosolni. Hasonlóan kapcsolódik az inszeminátor szerepe is a gazdasághoz, még ha rajta életek nem is múlnak közvetlenül. Ha nem magunk végezzük ezt a tevékenységet, bizony kérdéses, hogy az ivarzó egyedhez időben kiérkezik-e az inszeminátor, illetve megfelelően végzi-e a munkáját.
Válaszolva tehát az öt esztendővel ezelőtti rám olvasott megállapításra, miszerint több folyamatot is az emberi tényezővel hozok összefüggésbe, továbbra is azt gondolom, valóban jelentős hatással van a gazdaságra. Hiába a kiváló, modern felszerelés és elgondolás, ha a fizikai megvalósítás helytelen. Ne feledjük, „jól termelni csak egészséges állattal lehet!”, érző élőlények, akiknek jólléte igenis meghatározza a termelést.
Ez is érdekelheti: