Ahogy arra is büszke, hogy jelenleg 69 ország hallgatói tanulnak az egyetemen. Legtöbbjük német anyanyelvű, de sokan jönnek Norvégiából, Írországból, Francia- és Görögországból és vannak Kanadából, Dél-Amerikából, Dél-Koreából, Laoszból is. Népszerűségüket egyrészt a hagyományaiknak köszönhetik, legfontosabb értéküknek a lojalitást és a hagyományok őrzését tartja.

Itt ugyanis olyan szellemi termékek születtek, amik büszkeséggel kell, hogy eltöltsenek bennünket. Mint meséli, Bangkokban, az ottani egyetemen a rektori előtt egy táblaképen hét állatorvos arcképe látható. Közülük négyen, Marek, Aujeszky, Derzsy és Bartha világhírű magyar tudósok voltak, amiről az ottaniak nem is tudtak, számukra pusztán nevek, akik valami fontosat tettek munkásságuk során. A hagyományaikat tehát méltóképpen ápolják, például azzal is, hogy rektorsága alatt a nyolcadik szobrát avatják azoknak a korábbi professzoroknak, akik úttörő munkásságot fejtettek ki az állatorvos-tudomány területén.

Ötszörös túljelentkezés

Sótonyi Péter nem a megszokott módon áll a manapság sok vitát kiváltó „lemorzsolódáshoz”. Véleménye szerint, aki nem képes rá, az ne végezze el az egyetemet. Mint fogalmaz, az értéket meg kell becsülni, és csak sok munkával lehet egy olyan hivatást (nem szakmát!) szerezni, ami egy életre boldoggá teszi az embert.

Sikerült elérnie, hogy a korábbi 90-100 fővel szemben az idén 194 hallgatót vehessenek fel. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy meghirdették a Marek József-ösztöndíjat azok számára, akik vállalják, hogy gazdasági haszonállatokkal szeretnének foglalkozni. Őket a többiekhez képest valamivel alacsonyabb pontszámmal is fölveszik (bár ez a pontszám néhány orvosegyeteménél még így is magasabb), az ösztöndíjuk pedig igen komoly összeg, 16,5 millió forint az 5 és fél év alatt.

Emellett természetesen nagy gondot fordítanak a kisállatok gyógyítására is, hiszen sokaknak azok az egyetlen társai. Kisállat-klinikájuk fölszereltsége néhány kórházéval vetekszik, de ugyanez a helyzet a lóklinikán, amelyik a legkorszerűbb CT- és MRI-készülékekkel rendelkezik, és Európa egyik legmodernebbjének számít.

Érzelmi kötődés

Sótonyi Péter dékánsága, majd rektorságai alatt komoly fejlesztések valósultak meg az egyetemen. Felmerülhet a kérdés, hogy manapság állatorvos, tanár vagy inkább topmenedzser? Némi gondolkodás után ő is úgy látja, hogy ma már egyre inkább topmenedzser, pedig se dékán, se rektor nem akart lenni.

Szerénytelenség nélkül állíthatja, hogy nem keveset sikerült alkotnia az anatómia és a lovasoktatás területén. Mégis megpályázta a dékánságot, majd a rektorságot is, mert határozott szándéka volt, amiből nem is csinált titkot, hogy újra önálló legyen az egyetem. Ezt 2016-ban sikerült elérnie, ahogy azt is, de ezt már nevetve meséli, hogy a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével írják egyszóban az állatorvostudományit az egyetem nevében, amit egyébként kötőjellel kellene írni. Ennek is a hagyományokhoz való ragaszkodás az oka, hiszen korábban is így írták.

A hagyományok tiszteletéhez tartozik egy számára szintén fontos dolog, az egyetem zászlója, ami a XIX. században pusztult el, és amiből csak egy szalag maradt, amit még Hutÿra Ferenc felesége kötött fel rá. Ezt a szalagot restauráltatta, és 2016. július 1-jén, amikor visszaszerezték önállóságukat, az akkor 100 éves Lami professzor, az egyetem doyenje kötötte fel az új zászlóra.

Az önállóság mellett azonban ugyanilyen fontosnak tartja az egyetemek szövetségét, de szerinte talán mindennél fontosabb az érzelmi kötődés az intézmény iránt, ami náluk tetten érhető.