Nagyaron rendezett diótermesztési tanácskozást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB.
A dió szakmai napon elhangzott előadások közül előző számunkban már megjelent Bujdosó Géza összefoglalója a diófajtákkal szerzett hazai tapasztalatokról (a cikk itt olvasható). Most a termesztéstechnológiáról és növényvédelemről szóló előadásokra térünk ki.
A Szatmári Diókert Kft. korábban Tranzit Dió néven működött, és 40-50 éves ültetvényei mellett fiatal, intenzív művelésű dióültetvénnyel is rendelkezik. Technológiájukat Takács Ferenc, a Debreceni Egyetem Újfehértói Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa mutatta be, aki szaktanácsadóként segítette a modernizációt. Az együttműködés tíz éve kezdődött, amikor Jánkmajtison az idős diófák látszólag ok nélkül kipusztultak, kidőltek. Az idős diósban a Milotai 10 a főfajta, ami a legkiválóbb hazai diónk, mellette a másik két alapfajtánk, az Alsószentiváni 117 és a Tiszacsécsi 83 is megtalálható. Jánkmajtison 2006-ban épült fel a korszerű, 1300 tonna kapacitású feldolgozóüzem, ahol a sajátjuk mellett felvásárolt diót is áruvá készítenek.
Hatévesen fordul termőre
Ma a Szatmári Diókertnél összesen 200 hektáron terem dió, és 55 hektáron meggyet, 15 hektáron szilvát is termesztenek. Utóbbi két gyümölcsfajt is nagyobb területen tervezik művelni, korszerű módszerekkel.
Ültetéstől kezdve mikroszórófejjel öntözik az ültetvényt, és rendszeres metszéssel igyekeznek korán termőre fordítani. Amikor megszületett a döntés a telepítésről, az is kiderült, hogy itthon elég heterogén a dióoltványok minősége és nincs is elég egyöntetű oltvány egy nagyobb beruházáshoz. Ezért a Pullulo faiskolából rendelték meg a konténeres, még zöld csemetéket, amiből 2,5 méteres bambuszpálca mellett nevelték a fákat. A törzset gondosan kell rögzíteni a pálcához, hogy ne sérüljön, és rendszeresen kötözni kell a növekedésével párhuzamosan. Nyári metszéssel érik el, hogy sok oldalhajtás fejlődjön, a sudarat viszont visszametszés nélkül nevelik, és ügyelnek rá, hogy konkurens nélkül maradjon. Mindez a szilárd, jó szerkezetű, erős központi tengellyel rendelkező korona kialakítását szolgálja, és ezzel a módszerrel hatéves korukra termőre fordulnak az oldalrügyön termő diófák. Sok ültetvény növekedése azért nem elég erős, mert a gazdálkodók nem merik visszavágni az oltványokat, magyarázta Takács Ferenc.
Új kórokozók jelentek meg
A sok metszés és az öntözés azzal is jár, hogy gondos tápanyag-ellátásra és növényvédelemre van szükség. Az utóbbi években új gombás fertőzésekkel is meg kell küzdeni, ezek azonosítására 2017-ben konzorciumi kutatást indítottak EIP-pályázat keretében.
Utóbbiak olasz és kaliforniai tapasztalatok szerint egyre gyakrabban fertőzik meg a diót. A kórokozók azonosítása segít a hatékony növényvédelmi technológia kidolgozásában, vagyis virágzáskor kell erősen védekezni ezen gombák ellen. A klímaváltozás általában kedvez a kártevőknek, különösen az atkáknak. Szerencsére a fiatal fákon megtelepedő dió nemezes gubacsatka ellen elemi kénnel is lehet védekezni, ha időben permetezünk.
Az ültetvényt gépi betakarításra tervezték, a sorközök füvesítettek. Ez a permetezés hatékonyságát is javítja, az ültetvény mindig járható marad. Jánkmajtison elérték a 3 tonnás hektáronkénti héjas diótermést.
