A mezőgazdaságot mindig közvetlenül érintik az időjárási szélsőségek, a károk vagy terméskiesések egy része pedig biztosítással fedezhető. Jelenleg sokan felteszik a kérdést: mikor jön el az az idő, amikor már nem lehet biztosítani az időjárási károkat? Mert a biztosításnak csak akkor van értelme, ha érvényesül a véletlen elve.

A globális időjárási helyzetre vonatkozó átfogó adatokkal és megbízható előrejelzésekkel megjósolhatók az időjárással kapcsolatos katasztrófák. A biztosítási ágazat különösen támaszkodik az ilyen adatokra, hiszen ezek elengedhetetlenek a lehetséges kárösszegek és a díjak kiszámításakor. Ha csak a mezőgazdasági terménybiztosításról van szó, a Swiss Re, az Austrian Hail Insurance társasággal együttműködő svájci viszontbiztosító a globális biztosítási piacot 45 milliárd dollárra (16 450 milliárd Forintra) teszi.

– mondja Andreas Weigel, a Swiss Re időjárás-szakértője. Például az éves átlagértékek eltolódnak – az éves átlaghőmérséklet emelkedése Bécsben megnövekedett aszályveszélyt jelent. A meleg légtömegek nagyobb mennyiségű folyadékot képesek magukkal vinni, ami viszont zivatarokhoz vagy heves esőzésekhez vezethet. Mindezek az éghajlati anomáliák az elmúlt években egyre gyakrabban fordultak elő szerte a világon. A tudósok nem vitatják, hogy a globális felmelegedés oka a CO₂-kibocsátás.

A +2 fok következményei

A hosszú távú éghajlati előrejelzések nehézkesek, mert az emberi tevékenységtől is függenek. Weigel szerint, ha a globális hőmérséklet mindössze 2 fokkal lesz melegebb, a Földközi-tenger és a sarki régiók aránytalanul felmelegszenek. De mit jelent ez a mezőgazdaság számára? Ehhez használható egy olyan növénynövekedési modell, amelyben minden tényező, például a talaj, a növényfajok és a termesztési gyakorlat változatlan marad, és csak a megváltozott időjárási értékeket veszi figyelembe.

Spanyolország Európa forró pontjaként írható le, ha aszályokról van szó. Egyes termőterületek északra mozdulnak, és fokozott öntözésre lesz szükség. A kérdés továbbra is az, hogy lesz-e ehhez elegendő víz.

Az égövben egyre gyakrabban megfigyelhető jelenség a késői fagy. Mivel a melegebb időjárás miatt a tenyészidőszak két-három héttel korábban kezdődik, mint 40 évvel ezelőtt, a fagy különösen negatív hatással van. Itt különösen érintettek a bor- és gyümölcstermesztők.

– magyarázza Kurt Weinberger, az osztrák Hagelversicherung vezérigazgatója.