Az orosz Gabonaexportőrök Szövetsége bejelentette, hogy elkezdik közzétenni az orosz búza indikatív exportárait. Ez nem csak egy apró újítás, hanem komoly lépés afelé, hogy a világ legnagyobb búzaexportőre saját árképzési mechanizmust építsen ki, ami a globális piaci viszonyok között nem kis dolog! Mindezt egy múlt heti találkozó előzte meg, ahol a mezőgazdasági minisztérium és a vezető exportőrök tárgyalták meg a búzaexport jövőjét.

A szövetség közleménye szerint a 12,5%-os fehérjetartalmú búza exportárai a fekete-tengeri Novorosszijszk kikötőből indulva, FOB (azaz fedélzetre szállítva) feltételekkel az alábbiak szerint alakulnak:

Ezek az árak nem a levegőből jöttek, hanem a szövetség tagjai körében végzett felmérésen alapulnak – akik egyébként Oroszország teljes gabonaexportjának 80%-át adják.

Eduard Zernin, a szövetség vezetője egy interjúban elmondta: „A tagjaink megegyeztek abban, hogy kiszámítják és közzéteszik ezeket az irányvonalakat, hogy a piac tisztában legyen a reális exportárakkal. Ezt figyelembe véve a növekvő termelési költségeket, a magas kamatlábakat és a fizetési késedelmeket is.”

Zernin egyébként hangsúlyozta, hogy minden egyes exportőr maga dönthet arról, hogy követi-e a közzétett árak nyújtotta iránymutatást vagy sem. Ez tehát nem kötelező érvényű szabály, inkább egyfajta javaslat.

Az orosz mezőgazdasági minisztérium kérésére

A háttérben az áll, hogy a minisztérium arra kérte az exportőröket, hogy a tonnánkénti 250 dolláros minimálár alá ne menjenek a nemzetközi tenderen történő értékesítésnél. Ezzel egyfajta alsó árszintet állítottak fel, amit nem szabad alulmúlni. Az indikatív árak rendszeres közzététele tehát Oroszország első lépése afelé, hogy önállóan alakítsa az exportáraikat. És ne a piac dömpingárainak legyen kiszolgáltatva.

A szövetség korábban több exportőrt is azzal vádolt, hogy túl olcsón adtak el túl sok búzát. Ez hosszú távon árversenyhez és piacvesztéshez vezethetett volna. Zernin így fogalmazott: „Kiütjük azoknak az exportőröknek az érvét, akik az agresszív dömpinget azzal magyarázzák, hogy nincs egyértelmű árképzési helyzet. Most már nem lehet erre hivatkozni.”

Ez a lépés tehát nem csak egy ártáblázat közzétételéről szól, hanem egy nagyobb stratégiáról.

Összegzésként elmondható, hogy az orosz búzaexport új fejezethez érkezett: egy irányított, átgondolt árképzési rendszer bevezetésével az exportőrök stabilabb és átláthatóbb piacot teremthetnek maguknak.

További érdekességek:

Virágválság Oroszországban: luxus lett csokrot adni

Oroszország felfüggesztette a kazah gabona és liszt importját