A COP16, az ENSZ biodiverzitással, foglalkozó kéthetes csúcstalálkozója hétfőn veszi kezdetét a kolumbiai Caliban, és a cél az, hogy megvitassák a természetvédelem sürgető kérdéseit, hogy megállítsák a természet gyors hanyatlását, amely nemcsak az ökoszisztémákra, de a világgazdaságra is hatalmas befolyással bír.
Állatok és növények: A világ élővilága veszélyben
Az állatok és növények nem csupán díszei bolygónknak, hanem létfontosságú szereplői a természet nagy rendszerének. Segítenek fenntartani az élet körforgását – a talaj termékenyítésétől a folyók szabályozásáig. Nélkülük a világ élhetetlen lenne számunkra.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint ma már több mint 45 300 faj, azaz a világ fajainak több mint egynegyede veszélyeztetett. A veszélyeztetett fajok közé tartozik a ritka mexikói vaquita disznódelfin, az utolsó északi fehér orrszarvúk Afrikában, és a vörös farkas az Egyesült Államokban. Az élővilág megfigyelt populációi az 1970-es évek óta 73%-kal csökkentek, ami megdöbbentő veszteség a Föld számára.
Erdők: Az élővilág menedékei veszélyben
Az erdők nemcsak csodás növény- és állatfajok otthonai, de az ökoszisztéma stabilitásának pillérei is. Mivel az emlősfajok 68%-a itt talál menedéket, az erdőirtás üteme jól mutatja, mennyire súlyos a természet pusztulása. A világ országai 2021-ben elkötelezték magukat amellett, hogy 2030-ra megállítják az erdőirtást. Azonban a legfrissebb adatok szerint a jelenlegi tempóval 45%-kal rosszabb helyzetben vagyunk, mint ahol lennünk kellene.
Az erdők pusztulását súlyosbítják a tüzek, fakitermelés és egyéb káros tevékenységek, amelyek miatt a degradáció mértéke is riasztóan magas, 20%-kal elmarad a helyreállítási céloktól.
forrás: Wikimedia Commons
Halak és óceánok: Az élet bölcsői veszélyben
Az IPBES, a természetvédelem legfőbb tudományos hatósága szerint a halászat az egyik legnagyobb veszélyforrás a tengeri ökoszisztémák számára.
Sajnos, a halállományok mintegy 38%-át túlhalásszák, ami komoly problémákat okoz a tengeri ökoszisztémák, különösen a korallzátonyok számára. Az idei év során például negyedszer történt tömeges korallfehéredés a globális tengerek hőmérséklet-emelkedése miatt.
Mezőgazdaság: Az erdők ellensége?
A mezőgazdaság felelős az erdőirtás 90%-áért, mivel az erdők helyét szójafarmok, szarvasmarhatelepek és pálmaolaj-ültetvények veszik át. A Világbank adatai szerint évente több száz milliárd dollárt fizetnek ki a mezőgazdaság támogatására, amely gyakran káros a környezetre. A COP15 konferencián megállapodtak abban, hogy 2025-re fel kell számolni ezeket a káros támogatásokat, és 2030-tól jelentős csökkentést kell elérni. Az erdőirtással összefüggő árutermelés hitelezését a bankoknak is vissza kell fogniuk, hogy a helyzet javulhasson.
Gazdasági hatások: természetvédelem nélkül nincs gazdaság
Akár a rovarok beporzása, akár az erdők természeti szolgáltatásai, a természet nélkülözhetetlen a globális gazdaság számára. A Világbank szerint a világ gazdasági teljesítményének mintegy 44 billió dollárja függ a természet adta szolgáltatásoktól. Ha nem sikerül megvédeni ezeket az erőforrásokat, az évi több trillió dollárba kerülhet a globális gazdaságnak.
Az ENSZ becslése szerint 2030-ra a természetvédelemre fordított kiadásoknak évi 542 milliárd dollárra kell emelkedniük, hogy megállítsák a természet pusztulását, és elérjék a kitűzött éghajlati célokat.
További érdekességek:
