A kastély geometrikus virágágyással és szökőkutas medencével fogadja a látogatókat. Az épülethez kapcsolódik egy tágas télikert, növényzetével kapcsolatot teremt a kerttel, és mivel a nagy szalonnal szinte teljesen egybenyitható, így a társasági életnek is szerves része volt.
A mederből kiásott földből építették partján a dombokat, amelyek közül a legmagasabb tetején helyezték el a bástyaszerű víztornyot, amely valószínűleg a park ellátását szolgáló vízrendszer része volt. A toronnyal szemközti oldalon, a parti sziklákon vízesés zubogott le, mely látványosságként szolgált, és biztosította a tó oxigénellátását.
A tóhoz a vizet a település északi felén folyó Malom-csatornából vezették az uradalmi területre, a felesleges víz pedig egy árkon keresztül jut vissza ma is a Malom csatornába. A tó hosszan elnyúlva kanyarog, majdnem folyószerűen, romantikus kis szigetekkel tarkítva.
A park annak idején sokszínű sportolási és kikapcsolódási lehetőséget nyújtott a család és vendégeik számára.
A tekervényes utak és tágas tisztások mellett tiszafák, különböző fenyők, nyárak, bükkök, platánok, vadgesztenyék és hársak óriási egyedeit csodálhatjuk meg. Sok különféle madáretetőt és odút is kihelyeztek a parkba, az utak mentén kényelmes padokon pihenhetünk meg, a gyerekek pedig több helyen is találnak hintákat.
