Sokan panaszkodnak arra, hogy az ágazat egészében véve munkaerőhiánnyal küzd.

– Szerencsére környékünkön sok az olyan fiatal család, akik több kisgyereket nevelnek. Ők, ameddig csak lehet, szeretnének együtt maradni, így tudtunk kellő számú munkást biztosítani a kézi kapáláshoz, a levelek töréséhez, felfűzéséhez. Jól tudjuk, mindez átmeneti állapot, mert ha beköszönt a béke, és szabadabbá válik az út Európa felé, a jobb élet reményében majd sokan elköltöznek a falunkból. Akkor természetesen majd más kultúrával próbálkozunk.

Hogyan tovább?

– Még jó darabig a pajtákban száradnak a pórék, majd december elején érdeklődöm az ismerős felvásárlónál az aktuális árak felől. Ha azok számunkra kielégítőek, akkor hozzálátunk a bálák készítéséhez, a leszállítás előkészítéséhez. S hogy jövőre maradunk-e ennél a kultúránál? A döntést későbbre halasztjuk, mivel sok mindent kell mérlegelni. Idén például a kalászosok ára a tavalyinak a duplájára emelkedett, a napraforgóé és a szójáé pedig majd’ háromszorosára. Hogy ez csupán rövid távon érvényesülő konjunkturális hatás vagy egy hosszabb folyamat része, azt majd csak az idő dönti el.

Alacsony hozam, dupla ár

A nyár közepén jelentkező aszály komoly minőségromlást idézett elő a kárpátaljai almásokban. Míg máskor a friss fogyasztásra alkalmas gyümölcs a hozam 80 százalékát is elérte, idén ez a mutató csupán 45-50 százalék között mozog. Még szerencse, hogy

Amúgy pedig az első osztályú portéka a tavalyinak a kétszereséért kel el, mintegy száznyolcvan-kétszáz forintnak megfelelő összegért. Igaz, egyelőre kevés fogy alapvető gyümölcsünkből, hisz annak főszezonja a karácsony körüli időszakban kezdődik.

– Kárpátalja az almatermesztés tekintetében önmagában nem meghatározó tényezője ennek a régiónak. Nagyon sokat számít, hogy mi történik a hozzánk közelebb és távolabb eső termőtájakon – magyarázza Zékány Ferenc, akinek a Beregszászhoz közeli Tasnád település határában húzódik az almása.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a hozzánk közel eső hágón túli megyékben az április elején érkező lehűlés jelentős kárt okozott, a virágkezdemények egy része ott akkor elfagyott.

Az év első fele nálunk eléggé csapadékosra sikeredett. A növényvédelem terén ez okozott-e problémát?

– A varasodás és a lisztharmatfertőzés megállítására az évek hosszú során felkészültek a gazdák. Ám az aszály már komolyabb kihívást jelentett. Az öntözés megszervezésére például nálam, a hegyoldalban nincs reális lehetőség. A nedvesség megőrzése céljából mulcsolással próbálkoztam, több-kevesebb sikerrel. Fontos lenne megtartani a télen lehulló csapadék jelentős részét. Sorstársaim közül többen azt ajánlják, tárcsával dolgozzam be a termőrétegbe a lehullott faleveleket a fel nem szedett apró almával együtt, így amellett, hogy ezek komposztálódnak, az esővíz és a hólé is könnyebben eljut a mélyebb rétegekbe.

– osztja meg velünk negatív tapasztalatait Szimcsera János nagybégányi termelő. – Jellemző módon biológiai készítményekkel sikerült visszaszorítani a kártevőt. Az én esetem is rávilágít arra, hogy országunkban a vegyszerek hamisítása mennyire elterjedt. Amikor barátaim rákérdeztek, hogy a biológiai készítményekkel nem ugyanez a helyzet, némi töprengés után azt válaszoltam, hogy az még olyan olcsó, hogy egyelőre nem érdemes hamisítani.

A gyümölcsösben tervezett további teendőkkel kapcsolatban beszélgetőpartnerem elmondta, hogy még a hosszan elnyúló őszi esőzések előtt szeretné kijuttatni a komplex műtrágyát. Emellett ő is tervezi a lehullott falevelek összegereblyézését és talajba forgatását. Mivel a család a portájukon élelmiszerboltot üzemeltet, itt – egyelőre lanyha érdeklődés mellett – megkezdődött a betakarított alma és körte árusítása.