Hiánypótló termények
Oroszország legtermékenyebb Krasznodari régiójában a búza jövedelmezősége még mindig 10% körül mozog, de néhány nagy helyi gazdaság is stratégiaváltáson gondolkodik, mivel az aszály évről évre súlyosabbá válik.
„Délen fokozatosan melegszik az idő, és a jövőre nézve el kell gondolkodnunk a vetésszerkezet megváltoztatásán” – mondta Jevgenyij Gromyko, az egyik legnagyobb orosz földtulajdonos, a Tkacsev Agrocomplex vezetője, korábbi mezőgazdasági miniszterhelyettes.
A hiánypótló kultúrák új exportsikerekké válhatnak Oroszország szövetségesei, a BRICS-országok között, segítve a kormányt abban, hogy Putyin elérje célját, miszerint 2030-ig a mezőgazdasági exportot a másfélszeresére kell növelni.
Oroszország idén megelőzte Kanadát a Kínába irányuló borsóexport első számú exportőreként. Az emberek milliói számára alapélelmiszernek számító daal készítéséhez használt lencse legnagyobb importőre, India szabályozó hatóságai zöld utat adtak az orosz importnak.
Oroszország nagyon büszke arra, hogy a világ legnagyobb búzaexportőre, az idősebb generáció pedig emlékszik a szovjet korszak élelmiszerhiányára és a hidegháborús ellenségek, például az Egyesült Államok és Kanada megalázó gabonaimportjára.
A nehéz helyzetben lévő gazdák számára azonban nem a globális státusz, hanem a csökkenő nyereség a legfontosabb.
„Sok, kizárólag búzatermesztésre szakosodott gazdaság veszteségesen működött az idén, és nagyon komoly pénzügyi nehézségekkel kell szembenézniük, ami akár csődhöz is vezethet” – mondta Levshunov.
