forrás: pixabay.com
Ezek a döntések közvetlen hatással lesznek a búza világpiaci árára és az inflációra a nagy vásárlóknál, például Egyiptomban, mivel Oroszország a világ legnagyobb gabonaexportőre.
Ez a tendencia kihívást jelent Vlagyimir Putyin elnök azon terve számára is, hogy növelje az exportot és megszilárdítsa Oroszország mezőgazdasági nagyhatalmi pozícióját, ami nagyobb nemzetközi befolyást biztosít számára a Nyugattal szemben az ukrajnai fellépése miatt kialakult konfrontáció közepette.
Az ország búzatermése a fagyok és az aszály miatt idén 83 millió tonnára csökkent, szemben a 2023-as 92,8 millió tonnával és a 2022-es rekordmennyiségű 104,2 millió tonnával. Az új előrejelzések a jövő évre is borús kilátásokat mutatnak.
Bár Oroszország az elmúlt hónapokban rekordközeli ütemben exportált búzát, a rossz termés és a belföldi árnövekedés megfékezését célzó exportkorlátozások – köztük az exportkvóta 2025 januárjától várhatóan kétharmaddal történő csökkentése – miatt az export várhatóan lassulni fog.
„Valószínűleg elkezdünk eltávolodni a búzától, és a lehető legnagyobb mértékben visszaszorítjuk. Tehát azon fogunk gondolkodni, hogy milyen jövedelmezőbb növényekkel tudjuk most helyettesíteni” – mondta a szibériai Omszk régióban búzatermesztésssel foglalkozó Maxim Levshunov gazdálkodó a Reutersnek.
Az idei betakarítási kampány végéhez közeledve az orosz gazdák felmérték a kivételesen rossz időjárás okozta veszteségeket, és mérlegelik a következő lépéseiket, miközben Oroszország fő mezőgazdasági exportcikke, a búza haszonkulcsa csökken.
Az őszi búza lett az első áldozat, mivel Oroszország legfontosabb gabonafuvarozója, a Rusagrotrans adatai szerint a vetésterület idén 10%-kal csökken, ami 2019 óta a legalacsonyabb érték.
„Minden egyes tonnán veszteség van. Az eladási ár nem fedezi a költségeket” – mondta Arkagyij Zlocsevszkij, az Orosz Gabonaunió ipari lobbi vezetője, aki azt jósolta, hogy Oroszország 26%-os részesedése a globális búzakereskedelemben zsugorodni fog.
