A Microbial Ecology-ban megjelent tanulmány arra mutat rá, hogy a kis vöröshangya képes kordában tartani több növénybetegséget, melyek többek közt az almára is veszélyesek. Emellett egy sor kártevő rovart is levadásznak, melyek közvetlenül a fákat támadnák meg.

Ennek fényében a kutatók elindították az „AntFarm” (hangya farm) projektet, melynek keretében

– írja a Phys.org.

Nagyon tiszta kolóniák

A hangyák óriási kolóniákban élnek, meglehetősen közel egymáshoz. A nagy egyedsűrűség miatt a betegségek igen gyorsan terjedhetnének közöttük. Az evolúciós fejlődésük során azonban többféle védekezési mód is kialakult.

„A hangyák extrém módon tiszták” – magyarázta Joachim Offenberg, az Aarhus Egyetem Ökotudományi karának szenior kutatója. Offenberg évek óta kutatja a hangyakolóniákat, és a mostani tanulmány társszerzője.

Egyes fajok nemcsak kiviszik a hulladékot a kolóniából, hanem a patatokba dobva azok messzire szállítódnak. A hangya az egyetlen olyan (jelenleg ismert) állat, melynek testében egy speciális szerv antibiotikus hatású anyagot választ ki.

A hangyák és a baktériumok

Az apró ízeltlábúaknak azonban még több trükk van a tarsolyában. A kutatók már korábban felfedezték, hogy erdei hangyafajok képesek csökkenteni például olyan betegségek megtelepedését az almaültetvényekben, mint a varasodás és a rothadás. Azt azonban eddig homály fedte, hogy miként.

„Egy lehetséges válasz erre a kérdésre a hangyák lábain élő baktérium- és gombafajok lehetnek” – mondta Ida Cecilie Jensen, az Aarhus Egyetem Ökotudományi karának doktoranduszhallgatója, a kutatás vezetője.

A tudósoknak sikerült öt mikroorganizmus fajt elkülöníteni, melyek a kis rovarok lábain élnek. Ebből kettő bizonyult alkalmasnak a varasodás és a rothadás ellen. Ez utóbbi két betegség igen nagy károkat képes okozni az almatermesztésben.

A két mikroorganizmus közül egy emellett további betegségek ellen is hatékonynak bizonyult: a szürkepenész (vagy szürkerothadás) és a fuzáriumos csőpenész ellen. Mindkét kórokozó többszáz különböző élelmiszernövényt képes károsítani. A hangyák eme pozitív hatása a különböző betegségek, valamint károsítók ellen ígéretes jelöltté teszi őket a biológiai védekezésben.

Hangyafarmoké a jövő?

A kutatók az AntFarm projekt keretein belül vizsgálják annak lehetőségét, hogyan lehetne szaporítani és áthelyezni a kis vöröshangyákat a különböző biogazdaságokba.

A biológiai termesztésben nagyon kevés lehetőség van a kártevők elleni védekezésre, ezért minden új lehetőség számít.

A következő két évben derül majd ki, hogy lehet-e gazdaságosan alkalmazni ezeket az apró rovarokat a biológiai növényvédelemben. A kutatók azonban így is nagy jövőt jósolnak a hangyák által kiválasztott antibiotikus hatású vegyületeknek. Jelenleg is világszerte többen vizsgálják, hogyan lehetne ezeket a humángyógyászatban alkalmazni, különösen az antimikrobiális rezisztencia tükrében.