A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a vadon élő virágos növényeink csaknem 90 százaléka, a termesztett növényeinknek pedig 80 százaléka függ legalább részben a beporzóktól, így a méhészeink által gondozott mézelő méhek tevékenységétől is.
A méhészet esetében olyan területről beszélünk, melynek jelentősége jóval túlmutat a megtermelt méz gazdasági értékén.
Ahhoz, hogy a méhtartási kedv fennmaradjon, a méhészeti tevékenységnek megfelelő, méltányos megélhetést kell nyújtania az érintettek számára. Ezért a jövőben a méhészek bevételi szerkezetében a méz előállítása mellett figyelembe kell venni a beporzásban végzett tevékenységet is, ami hozzájárulna a gazdaközpontú uniós agrárpolitika megvalósulásához is. Az európai fogyasztók élelmezésbiztonságának javítása pedig elősegítené, hogy az Európai Unió ismét erős és versenyképes legyen.
Nagy István kitért arra is, hogy a méhészeti ágazatban foganatosított intézkedések még nem bizonyultak elég hatékonynak.
Éppen ezért mihamarabbi európai szintű együtt gondolkodásra és célzott, támogató fellépésre van szükség az uniós méhészek és az európai fogyasztók élelmezésbiztonságának megőrzése érdekében – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.
