A Kűvölgyi-tó korábban két tóból állt. Ezeket a halastavakat mesterségesen alakították ki a Taranyi-Rinya vizének felduzzasztásával. A tavakban a hosszú évek során a hordalék lerakódott, a partvédelem megrongálódott, a nyári időszakban a medrek rendszeresen kiszáradtak. A nagyobb tározókapacitás elérése érdekében a 2. számú tóból kikotortak körülbelül 10 ezer m3 iszapot, a part oldalát megmagasították, és a völgyzáró gátat megerősítették, valamint kicserélték az árapasztó műtárgyat.
Ezzel pedig az eddigi összesen 7 hektáros két tó bővítésével négy egységből álló, közel 16 hektáros tórendszer jött létre, amely 135 ezer m3 vizet tud tárolni, és így folyamatos talajvízpótlást biztosít a környező erdőknek. Emellett a tórendszer párolgása kedvezőbb mezoklímát teremt a közeli gyertyános-bükkösök és gyertyános-tölgyesek számára, valamint kiváló pihenő- és táplálkozóhelyet kínál a vonuló vízimadaraknak.
A vízvisszatartás növelése érdekében három vízfolyás mintegy 15 kilométer hosszú szakaszán, átlagosan 100 méterenként, összesen 123 fából készült bordát építettek a mederbe a folyásirányra merőlegesen. Ezek lassítják a lefolyást, kissé megemelik a vízszintet, aminek hatására nagyobb arányban szivároghat a talajba a medrekben lefolyó víz.
Az erdőgazdaság erdeiben több helyen láthatunk idegenhonos, intenzíven terjedő fafajokat, így kései meggyet (Prunus serotina), bálványfát (Ailanthus altissima), zöld juhart (Acer negundo) és fehér akácot (Robinia pseudoacacia).
A projekt hatásait az Erdészeti Tudományos Intézet vizsgálta 18 mintaterületen. Ebből 14 a projektterület határain belül, 4 pedig – referenciaként – annak környékén található, égeresekben és kocsányos tölgyesekben. Évente két alkalommal ellenőrizték a fák egészségügyi állapotát, a lágy szárú növényzet változásait, és elemezték a mintafák évgyűrűit.
A műszaki beavatkozások lezárásával egyidejűleg kedvező változást tapasztaltak a talajvíz mélységében.
A mederbordák kedvező hatása egyértelműen kimutatható volt az erdők egészségi állapotára: mind a tölgyek, mind az égerek esetében kisebb mértékű volt a levélvesztés és ágelhalás. Az erdők egészségi állapotát és az ökológiai viszonyokat a 2018-as zárás óta is folyamatosan ellenőrzik az ERTI szakemberei, a projekt kedvező hatásai továbbra is kimutathatók.
A KASZÓ-LIFE projekt kapcsán tehát több kedvező változás is történt az érintett erdőterületeken és közvetlen közelükben, így a jövőben indokolt hasonló jellegű projektek megvalósítása a hazai erdők és azok élővilágának védelmében.
Gerencsér Noémi
KASZÓ Zrt.
Uniós támogatással
A LIFE12 NAT/HU/000593 „Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) helyreállítása és megőrzése Kaszó területén” című projekt során a vízhez kiváltképp kötődő erdőtípusok védelme volt a cél. A KASZÓ-LIFE projekt 2013. szeptember 1. és 2018. december 31. között 1,3 millió euróból, 75 százalékos európai uniós támogatással, csaknem 2100 hektárt érintve valósult meg a belső-somogyi homokvidéken található Kaszó település környezetében.
