Megfelelő körülmények között a fahamu kulcsfontosságú tápanyagokat adhat a talajhoz. A fahamu magas kalcium-karbonát (mész) tartalmú, ami nagyszerűen csökkenti a talaj savasságát. Kiválóan helyettesíti a kereskedelmi forgalomban kapható meszet, amelynek előállítása nagy a szén-dioxid-kibocsátással jár. Az esős területeken a talajok általában savasabbak, mint a száraz régiókban, ezért a fahamu jó kerti adalékanyag lehet az esős részeken. Ha azonban pH-tesztet végez, és megállapítja, hogy a talaj túl lúgos, hagyja ki a fahamu használatát.
A kalciumon túl a fahamu káliumot, foszfort, magnéziumot és más elemeket is tartalmaz, amelyek mindegyike alapvető tápanyag a növények számára. A kálium, a kalcium és a magnézium rendkívül jól oldódik vízben, így gyorsabban hatnak a talajra, mint más elemek. A fahamuból azonban hiányzika a nyagyobb mennyiségű nitrogén, amit érdemes más forrásból pótolni.
Laboratóriumi körülmények között például a fahamu 100%-os hatékonyságot mutatott a kolorádói burgonyabogár elleni védekezésben kifejlett és lárva formában, és ugyanilyen hatásos a gabonabogár ellen is.
A valós kerti körülmények között azonban ne számítson ilyen csillagászati eredményekre. A fahamu sokkal kevésbé hatékony, ha nedves, és könnyen elfújható, ha száraz állapotban van.
Mi a legjobb módja a fahamu felhasználásának? Keverje bele a komposzthalomba, különösen, ha a komposztban sok a növényi anyag, mivel a hamu csökkenti annak savasságát. Ügyeljen arra, hogy jól keverje el és csak alkalmanként használja.
A kijuttatás előtt szitálja át a fahamut, hogy eltávolítsa a nagyobb darabokat. Viseljen kesztyűt, hosszú ujjú ruhát, szemvédőt és porvédő maszkot, mivel a hamu lúgossága irritálhatja a bőrt, a szemet és a tüdőt.
Ha a fahamut a meglévő fákhoz vagy évelőkhöz szeretné hazsnálni, keverje azt a növények köré helyezett mulcsba. Kerülje a hamu közvetlen alkalmazását a növényekre, mivel a benne lévő lúg és sók megégethetik a lombozatot.
Ha új, be nem ültetett kertet kezd, 30-35 négyzetméterenként egy-két kiló fahamut használjon. Szeles napon vagy esőzés előtt ne hordjon ki fahamut, mert könnyen elfújja a szél. A hamut nedves talajra szórja, hogy a helyén maradjon, és elkezdődhessen a tápanyagok kioldódása, majd gereblyével vagy villával enyhén dolgozza be a talajba, a lehető legkevésbé megbolygatva a talajt.
A keményfák, mint a tölgy, több tápanyagot tartalmaznak, mint a puhafák, mint például a fenyő. A kéreg a fa törzséhez és ágaihoz képest magasabb nátriumtartalommal rendelkezik, ami gátolhatja a növények növekedését. Ez azonban csak akkor jelent gondot, ha a fahamu kizárólag kéregből származik.
