A mézes reggeli alkalmával érdemes mesélni a gyerekeknek a méhekről. A legfontosabb, hogy a foglalkozás legyen egyszerű és élményközpontú. 

Ettől a vázlattól korosztálytól, vagy egy adott alkalom lehetőségeitől függően, a méhésznek természetesen el lehet és kell is térnie. Nem fontos például az éneklés vagy a vers. Ha valaki méhészetet oktat egy hosszabb foglalkozáson, arról egy másik cikkünkben olvashat.(Lásd itt) 

Előkészületek

Eszközök

• Megfigyelőkaptár: télen vagy ősszel ezt természetesen nem használhatjuk. De más időszakokban, kellő odafigyeléssel nagy élményt jelent a gyerekeknek. 
• Rajzeszközök, néhány méhészeti termék (méz, viasz, propolisz), méhekkel kapcsolatos játékok vagy kártyák.
• Cél: A gyerekek játékos és élményközpontú tanulással megismerjék a méhek világát és jelentőségét, az igazi méz ízét és hasznát.

A foglalkozás

1. Bevezetés: Méhek világa (30 perc)

1. Indítás: Éneklés egy méhekről szóló dal kíséretében. Pl.: „Zümm-zümm, zümmög a méhecske…” (A dal ritmusos és egyszerű, mindenki bekapcsolódhat.)
2. Ismerkedés a méhekkel, kérdések és válaszok:
   • Mit tudunk a méhekről? A gyerekek rengeteg dolgot fognak mondani, ezeket egészítsük ki.
   • Miért fontosak a méhek? (Virágok beporzása, méz készítése.)
3. Rövid történet: Mesélj el egy rövid mesét a méhek életéről, például egy méhecske kalandjait a kaptárban. Vagy nagyon sokszor egy kitalált történet helyett személyes történet a jobb, például: hogyan fogtad be az első rajodat, miért lettél méhész, stb. 

2. Rajz és tanulás (45 perc)

1. Rajzolás:. Ha bevittük a megfigyelő kaptárt, engedjük a gyerekeket figyelgetni a méheket. Aztán hagyjuk őket csak úgy maguktól rajzolni: “Rajzoljatok egy méhecskét, ahogy virágról virágra repül!” Közben elmagyarázhatjuk a különbséget a méhecske és a darázs között, a darázs inkább sárga, a méhecske barna. 

(Fontos, hogy felhívjuk a figyelmet a 3 testrészre: fej, tor, potroh). A gyerekek lemásolják a füzetükbe.