Az elmúlt néhány évben az erdőtüzek elkezdtek egyre nagyobb gondot okozni világszerte. A klímaváltozás nyomán Európa mediterrán részén, Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban vagy Amerikában, Kaliforniában, azonkívül Kanadában akkora mértékű erdőtüzek keletkeztek, amivel a katasztrófaelhárítók már nem nagyon tudtak mit kezdeni.

Közben a tüzek egyre nagyobb területeken okoznak kárt, a károkozásban nem válogatnak, mert pusztítják az erdőt, az állatállományt és sajnos sokszor az embereket is. Mint a mostani példánk mutatja, van rá egzakt megoldás, még ha első hallásra ezt nehéz is elképzelni. Ha például a nagyfeszültségű távvezetékek alatt – amikor az elszakad – meggyullad az erdő és az aljnövényzet, akkor ezzel a szerrel az égő foltot körbe kell permetezni, s a tűz tovaterjedését meg lehet gátolni. Hasznos lehet ugyanez az anyag a vasútvonalak mentén vagy a természetvédelmi területeken, amikor a nádasok időről-időre felgyulladnak.

Egészen kiváló eredményt lehet vele elérni az építőiparban, főként a faipari ágazatban, amikor a léceket, gerendákat impregnálják vagy lefestik a szerrel. Így önmagában véd a tűz meggyulladása ellen, de ez az anyag keverhető gomba- és rovarölő szerekkel, s úgy hármasban sokoldalú védelmet nyújt a fának. Elegendő lehet a hatásos védelem kialakításához az a megoldás, amikor „festenek” ezzel a keverékkel.

A teszteket itt is elvégezték minden szóba jöhető alapanyaggal, a szalma és a széna mellett faforgáccsal és textillel, sőt, száraz növényi maradványokkal is, és a siker teljesnek és osztatlannak bizonyult. Egyik sem égett azután, hogy a tartós és erős nyílt lángot elvették tőle, addig is csak enyhén szenesedtek az alapanyagok. Amikor pedig a külső lángot megszüntették, akkor a szenesedés is pillanatokon belül véget ért. Az így kezelt papír, fa, széna, szalma egyetlen kísérletben sem lobbant lángra, a tűz nem terjedt tovább. Amikor a nyílt lángot megszüntették, mintha mi sem történt volna, maradt minden annak rendje-módja szerint, az égésnek csupán halvány nyoma volt észrevehető. Igyekeztek a mintákat a kísérletekben meggyújtani és lángra lobbantani, de mindhiába!

A mezőgazdaságban a már említett széna és szalma védelme mellett ez az eljárás tökéletesen megóvja a szerfás épületeket. Elég csak lepermetezni és lefesteni a régi léceket és gerendákat, az új építésűeknél pedig az impregnálást ajánlják A tömegtakarmányoknál az derült ki, hogy a szénát bepermetezve az állatok mindenféle válogatás nélkül azt elfogyasztották, a szalmabálák lepermetezve pedig felgyújthatatlanná váltak. A nagybálákat csomagolás közben nem kezelik, csak a folyamat végén a palástot permetezik le.

Az oldat előállításának energiaigénye alapján versenyképes áron tudják azt értékesíteni, összehasonlítva a most forgalomban lévő tűzgátlókkal. Ez az elegy kifejezetten környezetbarát, nem toxikus, miközben tápanyagforrásul is szolgál.

Fölvetődik a kérdés, az élet mely területén használható még sikerrel ez a módszer?

Mint már említettük az így kezelt karácsonyfákat nem lehet meggyújtani és igaz ez a lakásban lévő függönyre is. Azonkívül a siker teljes reményében permetezhetjük be vele lakáson belül a tapétát, a lambériát vagy az esetleges műanyag felületeket.

A felhasználása szinte határtalan, a felületi kezelés sikeres lehet a repülőgépek belső kiképzésénél, a hajók belső burkolatánál, mert egyiket sem engedi lángra lobbanni. Az összeütköző személygépkocsik kigyulladásánál is végre akarják hajtani a kísérleteket, az előzetes mérések szerint ebben a helyzetben is megakadályozza a tűz keletkezését. Sok mindenre hatásos tehát, így például a kertekben összegyűlt, elszáradt lombozatot is éghetetlenné teszi.

Ez pedig nem más, mint jelen cikknek a szerzője, az éghetetlen.