Szerző: BP
Természetesen az idei esztendő eddigi alakulására is kíváncsiak voltunk. Tudósításainkat a facéliára, magyarul mézontófűre vándorló méhészek tapasztalataival kezdjük. (Cikkünk nyomtatásban a Méhészet 2024/8. lapszámában jelent meg – a szerk.)
Ódor Gábor, Kocsi Ádám (Marcalgergelyi)
80 méhcsaláddal dolgozunk közösen Ádám barátommal Hunor rendszerben (1. kép). A tavasz nagy változást hozott a méhészetünkben: az eddigi gyalogkaptáras méhészkedésről áttértünk konténeres rendszerre. Télen szereztünk be mindent, konténereket, teherautót. A konténereket kicsit fel kellett újítani és betelepíteni. A méhcsaládjaink, mondhatom, hogy rosszul teleltek, sok volt a gyenge család. Sokat dolgoztunk a családok kiegyenlítésén.
A méhek sok virágport tudtak gyűjteni. A kora tavaszi szirupos serkentés lassan, de biztosan fokozta a családok fejlődését. A növekedés ütemében a legnagyobb lökést a repce adta. Vas vármegyébe vándoroltunk repcére. A családok intenzív fejlődésén túl közepes mennyiségű elvehető mézet is adott, pedig a rossz idő nagyban gátolta a gyűjtést.
Akácra már ismét Veszprém vármegyébe költöztettük az állományt. Mondanom sem kell, hogy nagyon megtetszett a konténeres vándorlás könnyebbsége. Az akácon szép volt az idő, csak a virágzás végére érkezett meg a csapadék. Az eddigre szépen felfejlődő családok jó eredményt tudtak gyűjteni a fő méhlegelőnkről.
A facéliát virágzás előtt többször is megnéztük. Nagyon vontatottan fejlődött, főképp a hosszabb lehűlések gátolták a növény növekedését. Arra számítottunk, hogy a korai akácvirágzás miatt legalább egy hét szünet lesz az akác és a facélia között. De ez nem így történt.
Két nagyobb táblán indult meg először a virágzás. A vándortanyára az elsők között érkeztünk, nem akartunk késni. Sajnos traktoros segítség kellett a konténerek mozgatásához, nagy volt a sár. A nektárképződés az elején nehezen indult meg, napokig nem mozdult a mérleg, csak amikor már több növény kibontotta a virágait. Később, amikor épp nem esett eső, nagy volt a mozgolódás a kijárók körül. A legjobb napon 1,8 kilogramm volt a gyarapodás. Volt még néhány kilós nap, a többi csak nyalakodás. Összesen 7 kilogrammot tudtunk elvenni családonként.
Terveink között szerepel, hogy pályázati forrásból fejlesszük a méhészetünket. A méhcsaládok számát 150-re szeretnénk növelni. Tavaly 1350 forintos áron értékesítettük a facéliamézet, ezzel az árral most is elégedettek lennénk a mézpiacon kialakult helyzet függvényében.
Szabó Krisztián (Pápadereske)
185 családos vándorméhész vagyok, Hunor keretméreten (2. kép). Az idei év ismét rendhagyóan indult.
Az állományom jól telelt az elmúlt télen. A nagyon korai tavasz gyorsan indította a családok fejlődését. A virágporhordás megindulásával az első dolgom a fehérjés lepény és a cukorszirup etetése volt. A törődés hatása nem is maradt el. A korai repcevirágzás idejére jó erőben voltak a családjaim. Ha a kéthetes erős lehűlés elmaradt volna, akkor nagyon jó eredménnyel zárhattam volna a repcevirágzást, amire 25 kilométer távolságba vándoroltam. Így viszont kevés repceméz került a hordókba.