A természetben semmi sem vész el, csak átalakul. Amikor komposztálunk egy ilyen folyamatot támogatunk. Igen ám, de a komposztálásnak is megvannak a maga szabályai. Egy kerti „szemétkupac” nem komposzt, akkor lesz az, ha megfelelő helyen, illetve módon rakjuk össze és gondozzunk. Ezen múlik, hogy egy bűzös, és gusztustalan telepet tartunk-e fenn, vagy pedig komposztálunk.
A komposztálás sarokköve a rétegezés, azáltal válik bizonyos idő után barna arany a különböző növényi eredetű hulladékokból, hogy a nitrogén- és a széntartalmú összetevők rétegeit váltakozva tesszük le. És hogy időnként belecsempészünk több-kevesebb olyan adalékanyagot, ami felpezsdíti a halmon belüli életet. Mint például a kávézacc. És ezzel egy csapásra két hatalmas problémát oldunk meg: a komposztkupacunk egészségesebbé és környezetbarátabbá válik és a szeméttelepek is fellélegezhetnek.
Világszerte kedvelt ital
A kávé világszerte kedvelt ital. Minden nap rengeteget fogyasztunk belőle, aminek következtében rengeteg hulladék marad vissza utána. 2020-ban 10 milliárd 176 millió kilogramm fogyott belőle világviszonylatban. De ez csupán a kávé mennyisége, ami alapján következtethetünk a zacc mennyiségére, és akkor ott van még a kávé feldolgozás többi hulladéka is. És a kávézacc, -csak úgy, mint bármely más élelmiszer- a kommunális hulladékok közé kerülve igencsak problémás. Magától értetődő lenne, hogy elkülönítve kezeljük a különböző hulladékokat, illetve amit csak lehet, újrahasznosítsunk. De ez egyelőre még sajnos csak a képzeletünkben működik ennyire gördülékenyen.
Az egyik legjobb hely ahova kerülhet
A kutatók szerint a kávézacc tápanyagokban rendkívül gazdag, nehézfémektől többnyire mentes, szerves hulladék, ami kiemelkedő teljesítményt mutat talajjavítás és komposztálás során. A kávézacc hasznosítását pompás példának tartják a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatra.
Talajjavítás
Mulcsként használva mérsékli a talajhőmérsékletet és nagy vízmegtartó képessége miatt megőrzi a vizet talajban. Megköti a talajban lévő peszticidmaradványokat, mérgező nehézfémeket és gátolja azok mozgását. Mégis legjelentősebbnek tartott hatása az, hogy növeli az alapvető talajtápanyagok elérhetőségét a növények számára. Már 2,5% adagolásával egyértelmű növekedést lehet felfedezni a talaj tápanyagtartalmában. Ami viszont érdekes, hogy ez gyakran nem a várt eredményt hozta. Több kísérlet végződött azzal, hogy nem tudtak pozitív hatást kimutatni a növények növekedésére. Annál inkább a beltartalmi értékeikre. A saláta klorofilltartalma például friss kávézacc adásának következtében szignifikáns különbséget -37%-os növekedést- ért el. Továbbá fokozódott a vas, a kalcium és a mangán tartalmuk is. Nincs elegendő tanulmány, hogy biztosan állítható legyen, de nagyon is elképzelhető, hogy a kávézacc komposztálás után történő kijuttatásával a növények növekedése is serkenthető lenne.
A vashiány költséghatékony felszámolása komoly kihívás a nagyüzemi termelésben. A kávézacc erre is megoldást kínál, ugyanis fokozhatja a talajok vasmegtartó képességét.
