Az Egyesült Királyságban a tejelő szarvasmarhák az összes mezőgazdasági ammóniakibocsátás mintegy 25%-át adják, főként a vizeletükkel ürített nagy mennyiségű nitrogén miatt. Ez a nitrogén a levegőbe kerülve gyorsan ammóniává alakul, majd a levegőben lévő más vegyületekkel reakcióba lépve másodlagos részecskéket képez, amelyek jelentősen károsíthatják az emberi egészséget. Ráadásul az ammónia károsítja az erdőket és a tavakat, valamint hozzájárul a talaj savasodásához és a vízfolyások eutrofizációjához.
Az ammóniakibocsátás mértéke
Vannak bevált módszerek a tejelő állományok jobb irányítására, hogy csökkentsék a keletkező ammónia mennyiségét, és az észak-írországi College of Agriculture, Food and Rural Enterprise (CAFRE) tudósai kutatásukban ezeket a módszereket értékelték.
Észak-Írországban az ammóniakibocsátás 97%-a a mezőgazdaságból származik, főként állati trágyából és nitrogéntrágyából. A múltban az Egyesült Királyság elfogadta azokat a jogszabályi csökkentési követelményeket, amelyeket az ENSZ göteborgi jegyzőkönyvének részeként határoztak meg. A jogszabály előírja, hogy 2030-ig 16%-kal csökkentsék az ammónia kibocsátását a 2005-ös szinthez képest. 2021-re azonban a kibocsátás 31,98 kilotonnára (kt) emelkedett, ami új célkövetelményként az akkori szint 25%-os csökkentését írja elő. 2021-ben a CAFRE kidolgozott egy stratégiai dokumentumot, amely kiemelte a legjobb környezetvédelmi gyakorlatokat a főiskola valamennyi tevékenységében, 2030-ra kitűzött elérési célokkal.
Judith McCord, a CAFRE vezető levegőminőség-technológusa elmondta: „A stratégia összehangolja a CAFRE munkáját a jövőbeli agrárpolitikai keretportfólióban foglalt elvekkel, azaz a jobb környezeti fenntarthatósággal, a termelékenység növelésével, az ellenálló képesség javításával és a hatékony, működő ellátási lánccal”.
forrás: mmg archív/Csatlós Norbert
A 8 magas szintű cél egyike, amelyhez az előrelépéshez intézkedésekre lesz szükség, az, hogy a CAFRE levegőminősége 2030-ra ne legyen hatással a helyi élőhelyekre és az egészségre. Kutatásai során a főiskola számos olyan területet azonosított, ahol a tejelőállományok irányítása során az ammóniaszint csökkentése érdekében lépéseket lehet tenni, beleértve az adagok kialakítását, a trágya tárolását és a hígtrágya kijuttatását.
Kárenyhítési munkálatok
A CAFRE a tejelő állományok számára új takarmányadagot állított össze, amely a nyersfehérjét 18%-ról 16%-ra csökkentette.
Új programot hoztak létre a trágya gyakrabban ‒ 4 óra helyett 2 óránként ‒ történő letolására is. A gyakoribb letolás mellett az alacsony károsanyag-kibocsátású padlózat beépítése is csökkentette a vizelet összegyűlését azáltal, hogy azt mélyebb barázdákba vezette. Ez segít hatékonyabban elválasztani a trágyát a vizelettől.
A padlók gyakoribb trágyátlanítása önmagában akár 20%-kal is csökkentheti az ammóniakibocsátást. Ez az elérhető legjobb padlóburkolati rendszerekkel kombinálva akár 50%-kal is csökkentheti a kibocsátást a hagyományos gyakorlathoz képest.
forrás: mmg archív/Csatlós Norbert
A vízzáró, feszített, rögzített hígtrágyafedőkkel kapcsolatos kutatások ‒ amelyeket a CAFRE a tejipari központja összes kültéri, föld feletti hígtrágyatárolójára felszerelt ‒ kimutatták, hogy ezek a fedelek 80%-kal csökkenthetik a kibocsátást a fedetlen hígtrágyatárolókhoz képest.
A CAFRE gazdaságokban a vegyszeres műtrágyázás mérlegelésekor a csapat teljes mértékben áttért a stabilizált karbamid használatára, amelyről kimutatták, hogy nedves időjárási körülmények között akár 70%-kal csökkenti az ammóniakibocsátást a kalcium-ammónium-nitrát használatához képest.
Ammóniakibocsátás és trágyagazdálkodás
Ami a trágyakezelést illeti, a CAFRE az elmúlt években a hígtrágya kijuttatását a vonszolt csöves technológiával végezte.
A legeltetési időszak meghosszabbítása a CAFRE-nél gazdasági és környezeti előnyökkel is járt. A legeltetéssel megszűnik a trágya kezelésének, tárolásának és kijuttatásának szükségessége.
Általános eredmény
Az ammóniakibocsátás általános alapértékének megállapítása érdekében a CAFRE mezőgazdasági központok adatait gyűjtötték össze, hogy megállapítsák, mennyire hatékonyak az új gazdálkodási módszerek. A CAFRE megbízta az AFBI-t (Agri-Food and Biosciences Institute), hogy dolgozzon a mezőgazdasági központok nitrogénmodellezésén. Ez segített felmérni a gazdaságokban alkalmazott jogszabályi és önkéntes intézkedések előnyeit, és meghatározni az egyes központok ammóniakibocsátásának teljes értékét.
Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy a CAFRE-nél alkalmazott összes mérséklési stratégia kombinációja több mint 25%-kal csökkentette az ammóniakibocsátást. A jövőben a CAFRE azt tervezi, hogy finomhangolja ezeket a gyakorlatokat, hogy kiderüljön, lehet-e még nagyobb ammóniacsökkentést elérni a gazdaságirányítási stratégiák révén.
Komoly változások a globális marhahúspiacon – Magyar Mezőgazdaság
Az átmeneti időszak és a korai laktáció: Az eredményes tejtermelés alapjai – Magyar Mezőgazdaság
