Kalauz a 2025-ös agrártámogatásokhoz
Kovács Viktória, az Agrárközösség pályázati üzletágvezetője átfogó előadást tartott a 2025-ös agrártámogatásokról. A szakember hangsúlyozta, hogy az új ciklusban a pályázóknak fel kell készülniük a hosszabb átfutási időkre és a bonyolultabb adminisztrációra. Az előadás során kitért a tavalyi év tapasztalataira, kiemelve az IH-rendszer kezdeti nehézségeit és a pályázatokhoz szükséges adatszolgáltatás bővülését. Kovács Viktória szerint a pályázóknak és könyvelőiknek szorosabb együttműködésre van szükségük a sikeres pályázatokhoz. A 2025-ös év pályázatait időrendi sorrendben ismertette, kezdve a februári kis összegű öntözésfejlesztési pályázattal, amely várhatóan 2027-ig nyitva áll majd. A szakember felhívta a figyelmet a vízjogi engedélyek beszerzésének fontosságára és időigényességére.
Kovács Viktória kitért a tervezett pályázatokra is, mint például a precíziós gazdálkodást támogató pályázat, a gazdaságátadás támogatása, a vidéki infrastruktúrafejlesztések és az erdészeti gépbeszerzés. A gazdaságátadással kapcsolatban ismertette a legújabb jogszabályi változásokat is. Végezetül a pályázatírók kiválasztásának fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve a referenciák és a hosszú távú együttműködés jelentőségét. Elmondta, hogy az Agrárközösség Kft. továbbra is kínál projektmenedzsment-szolgáltatást, amely segíti a pályázók adminisztrációs terheinek csökkentését. Kovács Viktória előadása hasznos információkkal szolgált a gazdálkodók számára a 2025-ös agrártámogatásokról. A szakember felhívta a figyelmet a pályázatokra való felkészülés fontosságára, a határidők betartására és a pályázatírók körültekintő megválasztására.
A precíziós gazdálkodás a gyakorlatban
Molnár Márton, a precíziós üzletág vezetője előadásában a precíziós gazdálkodás gyakorlati megvalósításáról beszélt. A szakember kiemelte, hogy a digitalizáció nem csupán a meglévő folyamatok digitális formában történő leképezését jelenti, hanem új lehetőségeket is teremt a hatékonyság növelésére. Bemutatta az Agrárközösség 4.0 platformot, amely a legmodernebb technológiákat és megoldásokat kínálja a gazdálkodók számára. A precíziós gazdálkodás lényegét a fenntarthatóságot és a hatékonyságnövelést szolgáló adatok gyűjtésében, feldolgozásában és elemzésében jelölte meg.
Az előadás során kitért a gazdálkodók körében végzett felmérés eredményeire, amelyek rámutattak, hogy a legtöbben még mindig papíralapon gyűjtik az adatokat, és csak kevesen használnak speciális szoftvereket. A precíziós gazdálkodás eszközei közül a legelterjedtebb az automata sorvezetők és a differenciált munkaműveletek alkalmazása. Molnár Márton hangsúlyozta, hogy a precíziós gazdálkodás egy stratégiai gondolkodásmód, amelynek célja a termelékenység, a hozam és a profit növelése. A 21. századi gazdálkodó már nemcsak a földeken, hanem a számítógép előtt is dolgozik, és az adatok elemzésével hozza meg döntéseit. Az előadás bemutatta az agrár-vállalatirányítási rendszereket, amelyek segítenek a gazdálkodóknak az adatok gyűjtésében, rendszerezésében és elemzésében.
Molnár Márton kitért a precíziós gazdálkodás és az adatalapú gazdálkodás közötti különbségre, hangsúlyozva, hogy az adatalapú gazdálkodás a precíziós gazdálkodás alapja. Az előadásban szó esett a helyspecifikus gazdálkodásról, a tápanyag-gazdálkodási tervek fontosságáról és a precíziós eszközök használatáról. Az előadás zárásaként a precíziós pályázatokról és a precíziós gazdálkodás eredményeiről beszélt. Kiemelte, hogy az adatalapú gazdálkodás elengedhetetlen a gazdaságok fenntarthatóságához. A precíziós gazdálkodás számos előnnyel jár, egyebek között csökkenti a munkaidőt, az üzemanyag-fogyasztást és a környezeti terhelést, miközben növeli a terméshozamot és a profitot.
