A karórágás hasonló karakterisztikával rendelkezik, mint néhány humán idegrendszeri vagy pszichiátriai állapot, úgy, mint a skizofrénia vagy az autizmus. A kutatás első fázisának eredményeiről az alábbiakban olvashatnak, a tanulmány a Journal of Vatarinary Behaviour: Clinical Applications and Research-ban jelent meg.

Az már korábban kiderült, hogy a karórágással összefüggésbe hozható az oxidatív stressz. Ez a tanulmány az első próbája a nyomelemek szerepének a karórágásban. A karórágás ismétlődő, kényszeres viselkedés, mely alatt a ló a metszőfogaival ráharap egy fix tárgyra és böfögéshez hasonló hangot ad. A lovak populációjának kis hányadát érintő probléma, melyet már évszázadok óta rögzítenek, de eddig még nem sikerült meggyőző okot találni erre a viselkedésre. Kialakulását számos dologgal hozták összefüggésbe, mint például az unalom, a gyomorfekély egyik mellékhatása, vagy túl sok cukor az étrendben. Néhányan úgy gondolják, hogy a karórágás folyamata alatt a ló endorphin löketet kap és ez ösztönzi arra, hogy ne hagyja abba. Érdekes, hogy

Szelénhiány és az oxidatív stressz

Matthew Parker, a School of Pharmacy and Biomedical Sciences viselkedéskutató neurológusa, aki fejlődésneurológiai és neuropszichiátriai rendellenességekre specializálódott, elmondta, hogy a szelénium hiányt összefüggésbe hozták már néhány humán pszichiátriai állapottal, még a rossz hangulattal is, de mostanáig nem állt rendelkezésre olyan kutatás, amely azt vizsgálta volna, hogy milyen hatással vannak a nyomelemek a karórágó lovakra. A karórágás kényszeres rendellenesség, amely aggasztó a ló tulajdonosának, kárt okozhat a ló fogazatában, és összekapcsolható a kólikával. A lótartók és állatorvosok világszerte számos próbálkozást tettek a rendellenesség helyreállításában, sokáig sikertelenül. Még túl elhamarkodott lenne azt állítani, hogy a takarmányhoz adott szelén segítene az állapot javításában, vagy meggyógyítaná ebben a zavarban szenvedő lovakat, de azok a karórágó lovak, amelyeket teszteltek, mind szelénhiányban szenvedtek. Ugyanakkor nem árt az óvatosság, mert a túl nagy dózisú szelénium mérgező.

A lovak szelénhez természetes úton a szénából, a legelőn, illetve a gabonákon keresztül jutnak. Gyakran hozzáadják a lótápokhoz is, hangsúlyozva, hogy a tulajdonosok ne lépjék túl az ajánlott adagot, és ellenőrizzék, hogy mennyi szelénhez jut hozzá pl. a szénából, vagy legelőről, mielőtt szelént adnának kiegészítésként. Dr. Parker hangsúlyozta, hogy nagyon óvatosnak kell lenni a szelén adagolásával, mert néhány talaj szelénben gazdag, ezért kiegészítésként adva veszélyes lehet. A szelén fontos antioxidáns, amely segíti a testet megvédeni a szabadgyökök és az oxidatív stressztől. Dr. Parker azzal folytatta, hogy a kutatásaik eredménye azt sugallja, hogy a szelén hiánya az étrendben növeli az idegrendszer oxidatív károsodását, amely okozza, vagy súlyosbítja a problémát. 

A kutatók két csoportot: karórágó és kontrollcsoportként, nem karórágó lovak vérét tesztelték, kilenc nyomelemre – szelén, magnézium, cink, nátrium, kálium, réz, foszfor, és mangán -, karórágás közben és után. Minden emlős – emberek és lovak is – kis mennyiséget igényelnek ezekből a nyomelemekből, hogy szervezetük jól működjön és mind a kilenc nyomelem biztosítható a táplálékból, amennyiben jó az étrend. A lovakban emellett mérték a glükóz és egyes enzimek, pl. az endorfin, és néhány hormon, többek között a kortizol, az úgynevezett stresszhormon szintjét is.