Ennek ellenére a legtöbben úgy döntöttek, hogy megtartják kiskutyájukat – jelentette Bree Merritt, az Egyesült Királyság Királyi Állatorvosi Főiskolájának szakembere és munkatársai a PLOS One nyílt hozzáférésű folyóiratban megjelent tanulmányukban.
A COVID-19 járvány első hónapjaiban, amikor a világ legtöbb országához hasonlóan az Egyesült Királyságban is kijárási korlátozás lépett érvénybe, az emberek bezárkóztak otthonaikba, és megnőtt a kiskutyák iránti kereslet. Ez aggodalomra adott okot e „járvány kölykök” jólétével kapcsolatban. Megvolt rá az esély, hogy elhamarkodottan vásárolták őket, és olyan otthonokba kerültek, amelyek hosszú távon nem voltak felkészülve egy társállat ellátására – írja Phys.org.
A kutatók a vizsgálathoz közel 800 olyan brit kutyatulajdonost kérdeztek meg, akik 2020 márciusa és decembere között szereztek be kiskutyát. Megkérdezték a résztvevőket a kutyavásárlás okairól, valamint arról, hogyan gondozzák és nevelik az ebet.
A kutatók ezután újra megkeresték a gazdákat, amikor a kutyák elérték a 21 hónapos kort. Ezúttal a kedvencükkel kialakult érzelmi kapcsolatra és az kutyatartás során tapasztalt kényelmetlenségekre voltak kíváncsiak.
Annak ellenére, hogy a felmérésben résztvevők 40%-a azt mondta, hogy a kutyavásárlásra vonatkozó döntését befolyásolta a COVID-19 járvány, 98%-uk még 21 hónapos korában is tulajdonosa volt kutyájának. Azok a tulajdonosok azonban, akiket a járvány motivált a kutyavásárlásra, inkább a kutyatartás magasabb költségeiről számoltak be. Egyéb kényelmetlenségek is megjelentek, mint például lemondások az általuk kedvelt tevékenységről, valamint a kutya utáni takarításról.
A leggyakoribb probléma az agresszív kutya
Azok is nagyobb tehernek érezték a kutyatartást, akik problémás viselkedésről, például szeparációs szorongásról, rossz kezelhetőségről vagy agresszióról számoltak be. De csak az agresszív viselkedés volt negatív hatással a tulajdonosok kutyájukhoz való érzelmi kötődésére.
